Egy értelmiségi társaság, amely Magyarország jövőjéről gondolkodik, fölkért, hogy vegyek részt az oktatásról való gondolkodásban, és foglaljam össze a nézeteimet a témáról. Leültem, hogy írjak erről egy vázlatot, és aztán úgy láttam, hogy ez olvasható/érthető önmagában is, szóval talán érdemes nyilvánossá tenni.
Tézisek az oktatásról
- A közoktatás nem a probléma, hanem a megoldás. Javaslom ezt a megközelítést. Vagyis ne azt nézzük, hogy milyen bajok vannak az oktatással, és hogy lehetne ezeket orvosolni, hanem azt, hogy milyen bajok vannak Magyarországgal (és a világgal), és milyen szerepe lehet a közoktatásnak ezek orvoslásában. Az előző megközelítés óhatatlanul egy restaurációs szemlélethez vezet (vissza a normálishoz!), holott originális megoldásokra volna szükség.
- A fenyegető veszélyek közül a demokráciák világméretű válságát, a tekintélyuralmi rendszerek előretörését emelem ki, mivel ez jelentősen rontja mind az ökológiai válság, mind a szegénység kezelésének esélyeit. Nálunk a kérdés úgy merül föl, hogy az Orbán-rezsim esetleges bukása után mi biztosíthatja, hogy ne álljon elő újra ugyanez a szemét. Ez az, amire egyelőre nincs válasza Magyar Péternek.
- Az az állításom, hogy az autoriter rendszerek a tömegek tudatlanságára, befolyásolhatóságára, a bonyolult gondolatmenetek követésére való képtelenségére, az igazságba vetett bizalom elvesztésére támaszkodik. Ezt a komplexust röviden irracionális mentalitásnak nevezem.
- A közoktatás jelenlegi formájában nemcsak nem képes megtörni ezt a mentalitást, hanem egyenesen kitüntetett szerepet játszik az újratermelésében. Ez elsősorban annak “köszönhető”, hogy a tanulók közötti különbségekre való minden tekintet nélkül pontosan előre kijelölt tananyaggal szórja meg az ifjúságot, és ezzel tömegesen fordítja el a fiatalokat a műveltségtől, a tudástól.
- A közoktatás radikális megújítására van tehát szükség, az irracionális mentalitás újratermelésének megtörésére, ami ezt jelenti: tantervteljesítés helyett a világ iránti érdeklődés fölkeltése. Majdnem teljesen a tanárokra kell bízni, hogy a műveltségi javak közül mit tanítanak. Azt, ami iránt az adott tanulócsoport érdeklődését föl tudják kelteni.
- A világ megismerése mindig a másik ember(ek) világának megismerése, és ez nem megy a másik ember(ek) iránti bizalom nélkül. A pedagógiai forradalom (mert valójában erről van szó) tehát az emberi kapcsolatok forradalma is kell, hogy legyen.
- Mindennek feltétele a pedagóguspálya vonzóvá tétele, a legjobb emberek mozgósítása a cél érdekében. Ez nem kizárólag, de jelentős mértékben pénz, költségvetési ráfordítás kérdése.
- Egy ilyen projektre csak egy erős politikai mozgalom képes rákényszeríteni a kormányzatot.
(A képen Francisco Goya Ha az értelem alszik, előjönnek a szörnyek c. metszete, 1799.)
