2019. november 30., szombat
Arról, hogy mi a fasizmus
Nem az a fasizmus, amikor a meccsek közönségének hevesebben ver a szíve. Még csak nem is az, ha felállva éneklik az Ismerős arcok dalát. De nem is az, hogy ebben olyasmi van, hogy "egy vérből valók vagyunk". És meg az sem, hogy a karlendítésükről ez-az eszünkbe juthat. Istenem, hasonlít! Ezek mind régi dolgok, egy erős szubkultúra sajátosságai. A fasizmus ott kezdődik, amikor ezt a falka-feelinget a hatalomhoz közeli sajtó összekapcsolja a nemzet fogalmával és felmagasztalja. Na akkor már baj van.
2019. november 28., csütörtök
Az ún. adminisztratív terhekről
Bocsánat, valószínűleg közhelyeket fogok mondani, de nekem most összeállt valami. Amikor arról panaszkodnak, pl. a pedagógusok, de beszéljünk róluk, szóval amikor a pedagógusok arról panaszkodnak, hogy megnövekedtek az adminisztrációs terhek, akkor olyasmire gondolunk, hogy sok időt kell tölteniük pl. adatszolgáltatással, űrlapok kitöltésével, események regisztrálásával és hasonlókkal, és így kevesebb idő jut a pedagógiai munkára. És ez így is van. Van azonban még két körülmény, amit automatikusan beleértünk ebbe a sommás kijelentésbe. Az egyik az, hogy ezeket az adminisztratív feladatokat sokszor értelmetlennek érzik a pedagógusok. Nemcsak azért, mert az élet fontosabb, mint a papír, hanem mert gyakran az a benyomásuk, hogy az adminisztráció nem tükrözi a valóságot, sok a fiktív adat, a félrevezető beszámoló, a lepapírozás. Az ilyen adminisztráció látszatrendet teremt csak, nem segíti a munka kézben tartását, sőt félrevezető, eltereli a figyelmet a valós problémákról. Mindehhez azonban egy harmadik súlyosbító körülmény is járul. Az, hogy rendben van-e az adminisztráció, aránytalanul nagy szerepet játszik abban, hogy a vezetők hogyan értékelik a pedagógusok munkáját. Ha nincs rendben az adminisztráció (és mikor van rendben?), ez aránytalan mértékben teszi támadhatóvá a pedagógust. Munkájának megítélésében fontosabb szerepet játszik, mint a megfoghatatlan pedagógiai teljesítmény. Ez így összességében joggal vezet ahhoz az érzéshez, hogy már nincs értelme a munkánknak, kiüresedett. Ezt szerintem kiégésnek nevezni egyszerűen nem korrekt, mert a politika és az irányítás által generált problémákat a pedagógus (vagy más dolgozó) pszichéjének problémájaként írja le, mintha ebből ki lehetne lépni némi tréning révén. Nem lehet. A rendszert kell radikálisan átalakítani.
Arról, hogy mi a fontos
Na most bocsánat, de úgy mondom, ahogy gondolom. Szóval van egy világhelyzet, amiről nem tudunk sokat, de azért elég bizonyosnak látszik, hogy a) mi még talán nem, de a gyerekeink biztosan rendkívüli szenvedések között fognak élni és meghalni, b) az unokáink meg láthatóan nem nagyon akarnak megszületni, teljesen érthető megfontolásokból. És akkor mit gondoljunk azokról, akik ebben a helyzetben olyasmivel foglalkoznak, mint pl. a) melegek kigyógyítása a melegségből, b) stadionok építése, c) a magyarság török eredetének kutatása, d) magyar űrhajós kilövése az űrbe?
2019. november 27., szerda
A nyelvtanóráról
A szófajok alsó tagozatos téma. Én nem merem azt mondani, hogy ez marhaság, de azért szívesen meghallgatnék legalább egy érvet, hogy miért kell egy ilyen végtelenül absztrakt témát ilyen kicsi gyerekeknek tanítani.
Mire való az iskola?
Újra és újra megfogalmazódik az igény: ezt is tanítani kéne az iskolában, azt is tanítani kéne, tegyük bele a Nemzeti alaptantervbe, stb. Ezek a sokszor szimpatikus lobbicsoportok megfeledkeznek arról, hogy a mai iskola nem a tanulásról szól, hanem a túlélésről és/vagy a versenyről. Persze, hogy történik néha tanulás, kitűnő pedagógusok emberfeletti erőfeszítéseinek köszönhetően, de ez járulékos haszon, az iskolának egyszerűen nem ez a funkciója (ténylegesen nem ez, ha szeretnénk is). Fantáziajáték. Képzeljünk el a változatosság kedvéért egy olyan iskolát, ahol a tanulás áll a középpontban! Az egykori "nevelő iskola" mintájára nevezhetnénk tanító iskolának. Na ugye, hogy nem úgy nézne ki, mint a mai?!
2019. november 25., hétfő
Nem tévedés
Amikor megszólal az ébresztő, és az az első gondolatod, hogy basszus, elfelejtetted kikapcsolni. De nem.
2019. november 21., csütörtök
2019. november 20., szerda
2019. november 19., kedd
Giccs
Elolvastam a Facebookon egy hülye, érzelgős kitalált történetet, és könny szökött a szemembe. De nem osztom meg, mert nem osztok meg hülye, érzelgős kitalált történeteket.
2019. november 18., hétfő
Kele
Az milyen abszurd már, hogy a 4-es metró két végállomása (azaz két főiránya) ugyanazzal a négy betűvel kezdődik!
2019. november 17., vasárnap
Gazdagítás
A következő félévben lesz egy olyan kurzusunk, hogy Gazdagító programok. Lehet, be kéne iratkozni.
2019. november 16., szombat
2019. november 15., péntek
StayFocusd
Recommended for you – mondja a Chrome Web Store. És mit ajánl elsőnek? StayFocusd, ami ez: "StayFocusd increases your productivity by limiting the amount of time that you can spend on time-wasting websites." Mindent tudnak rólam.
Finnyás és sértődékeny
Először a Frei Kávézó került föl a feketelistámra, mert kétszer is megígérték, hogy cukor nélkül készítenek el egy bizonyos kávét, és mind a kétszer cukorral hozták ki, plusz egyszer tejszínnek kértem a kávét, és cukrozott tejszínt hoztak hozzá, ami figyelmeztetés nélkül legalábbis bizarr.
Másodszor az Avasi Sörház került föl, mert a társaságomban lévő hölgy tejtermék nélkül kérte a krumplilángost, és vastagon tejfölözve hozták ki. Ami nem lett volna baj, de miután újat hoztak ki, kiszámlázták mindkét tálat. Ezt a bojkottot azonban a társaság miatt nem tudom tartani, pedig már nem is olyan jó a krumplilángos, mint régen.
Aztán meg kellett válnom a Keleti egyik kis boltjától, mert tiszteletlenül bántak egy hajléktalannal.
És feketelistára került a Shopmark Cortesi üzlete is, mert egy idő után olyan szintet ért el a vevők ignorálása, hogy az már nem volt tolerálható.
Hát aki ilyen finnyás és sértődékeny, annak nem sok virág nyílik a magyar vendéglátásban. Meg máshol se.
Másodszor az Avasi Sörház került föl, mert a társaságomban lévő hölgy tejtermék nélkül kérte a krumplilángost, és vastagon tejfölözve hozták ki. Ami nem lett volna baj, de miután újat hoztak ki, kiszámlázták mindkét tálat. Ezt a bojkottot azonban a társaság miatt nem tudom tartani, pedig már nem is olyan jó a krumplilángos, mint régen.
Aztán meg kellett válnom a Keleti egyik kis boltjától, mert tiszteletlenül bántak egy hajléktalannal.
És feketelistára került a Shopmark Cortesi üzlete is, mert egy idő után olyan szintet ért el a vevők ignorálása, hogy az már nem volt tolerálható.
Hát aki ilyen finnyás és sértődékeny, annak nem sok virág nyílik a magyar vendéglátásban. Meg máshol se.
Lost
Elindultam haza, azaz Kispest felé a 3-as metróval. Bennem volt, hogy majd át kell szállni, de csak facebookozás közben tettem fel a kérdést magamnak, hogy hol. Hát nyilván a Deákon. A Ferenciek terén kaptam föl a fejem, de gondoltam, oké, a következő a Deák. Persze a Kálvin tér volt a következő, rémülten ugrottam le, hogy visszamenjek a Deákra, ami immár két megállóra volt. El is jutottam a Ferenciek teréig, amikor végre felfogtam, hogy egyáltalán nem kell átszállnom a Deák téren, eredetileg mentem jó irányba, és csak a Nagyvárad téren kell átszállni a metrópótlóra. Hát szabad egy ilyen embernek egyetemen oktatni?
Címkék:
tíz másodperces novella
A szombat öröme
Az egész napos szombati levelező oktatás voltaképpen felmentés a hivatali teendők miatti hétvégi szorongás alól. Hawaii.
2019. november 9., szombat
A leendő munkahelyemen
Szerdán Ózdon jártam, a Van Helyed Stúdióban. Egy látogatás nyilván keveset mond, de ami biztos: a dolog szervezetten működik, a gyerekek sokan vannak és jól érzik magukat, a felnőttek pedig szimpatikusak. Kell ennél több?
Kávé
Amikor tegnap hazaértem és megláttam a kávédarálót, arra gondoltam, milyen jó lesz reggel kávét darálni és kávézni. Aztán eszembe jutott, hogy nem így lesz, mert hajnalban kelek, és kávé nélkül indulok el. De aztán meg az jutott eszembe, hogy a Keletiben van két Fornetti, és mindkettőben extra finom a kávé. Ezt komolyan mondom, tudom ajánlani mindenkinek. Van ott egy arab pasi (vagyis nem tudom, hogy arab-e, mindenesetre migráncs), aki kívülről tudja a négy elemből álló listát, amit ott szoktam venni. Ma egy nő szolgált ki, az én emberem valami paraván mögött tevékenykedett, és ahogy soroltam, mit kérek, ő onnan morogta előre. A hangom alapján ismert fel.
2019. november 5., kedd
Érdek és szabadság
Annyiszor mondták el, hogy a normális ember az érdekei szerint cselekszik, hogy lassan elhittük, és igyekszünk úgy élni, mintha gombák lennénk. Az "emberek" talán gombák, de se te, se én nem vagyunk azok. "Tedd azt, amit akarsz!" Ez azt jelenti: ne legyél az érdekeid rabszolgája!
2019. november 4., hétfő
Placebo
A vonatfülkékben az ajtó fölött van egy gomb, amivel elvileg a hőmérsékletet lehet szabályozni. Az elmúlt húsz évben nem tapasztaltam olyat, hogy a gomb csavargatása bármire hatással lett volna. Pedig egy kis zöld led jelzi is, hogy hányasra van állítva.
2019. november 2., szombat
A bölcsességről
Valahogy nagyon megragadt bennem ez az emlék, egyszer már írtam is róla, de mindig újra előjön. Illyés Sorsválasztók c. drámájának bemutatója után mondta Iván, hogy szörnyű, amikor egy emberben bizonyos életkor után sem alakul ki valamiféle bölcsesség. Ez egy nehezen megragadható jelenség, de nagyon valóságos élmény némely idős – és okos – emberekkel kapcsolatban.
2019. november 1., péntek
A nem tudás gyönyörű haszna
"Ember tervez, Isten végez." De miért ezt a depis változatot mondjuk mindig? Ezt is mondhatnánk: "Ember feladja, Isten nem hagyja." Mindkettő ugyanazt jelenti: az élet sokkal ravaszabb, mint a legravaszabb prognózis.
Halottak napja
Amikor egyetemista voltam az előző évezredben, volt egy olyan tárgyunk, hogy Dialektikus logika. Bevallom, elég nagy várakozással kezdtem el látogatni az órákat, de aztán minden nyitottságom ellenére is egyre csalódottabb lettem. A vége felé volt egy olyan feladat, hogy írjunk egy univerzális kijelentést és annak tagadását úgy, hogy mindkettő igaz legyen. (Vagy valami ilyesmi.) Én éreztem, hogy ez csak játék a szavakkal, de hát valamit kellett írni. Ez lett:
"Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész."
"Semmi sem csak jelenés; semmi az ég alatt nem enyész, mint a kis nefelejcs."
El lett fogadva, én meg csak röhögtem. Amúgy tök igaz. #halottaknapja
"Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész."
"Semmi sem csak jelenés; semmi az ég alatt nem enyész, mint a kis nefelejcs."
El lett fogadva, én meg csak röhögtem. Amúgy tök igaz. #halottaknapja
Címkék:
tíz másodperces novella
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)