2015. január 31., szombat
Csodálatosabb
"Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi." (Most hallottam a rádióban, miközben vacsoráztam.)
2015. január 28., szerda
Pártválasztás
A "biztos pártválasztók"-at mindig "biztos párválasztók"-nak olvasom először. Gondolom, ez valami értékrendi dolog.
A szonett és a hazugság
Vas István megemlékezik valami őrült költőről, aki a 20-30-as évek kommunista mozgalmában sertepertélt, és azt az elméletet vallotta, hogy a szonett a legmagasabb rendű vers, mert szonettformában nem lehet hazudni. Ez némileg összecseng Pumukli elméletével – amelyre valahol Varró Dani is hivatkozik –, hogy ami rímel, az igaz. Csak valamivel szigorúbb.
Üzenetrögzítő
A legjobb telefonos üzenet: "Én vagyok. Téged kereslek. Hívj vissza!" (Nem én kaptam, a Homeland második évadjából van.)
2015. január 23., péntek
Félig üres
Amúgy mondunk olyat, hogy valami "félig üres"? Úgy értem, szokás valamit a magyar beszédben félig üresnek nevezni? Ez csak arról a félig tele - félig üres dilemmáról jutott eszembe, ami már a könyökünkön jön ki.
2015. január 21., szerda
Kató
– Csúnya-e? – kérdezte Kató, amikor a mellére húztam a nyitott pizsamakabát szárnyát.
– Egyáltalán nem, de mégsem illendő.
Lebiggyesztette a száját, ami alighanem valami olyasmit jelentett, hogy neki ugyan már teljesen mindegy, mi illendő, és mi nem.
– Most három hétig nem fogok jönni – karácsony és újév előtt voltunk.
– És nem szégyelled magad egy kicsit sem?
– De, egy kicsit azért szégyellem magam – válaszoltam őszintén.
Amikor újra jöttem, mondták, hogy most halt meg három napja. Tudtam, hogy ezt fogja csinálni, kiállhatatlan egy perszóna volt. Vagy nem. Fogalmam sincs, hogy milyen ember volt, egyáltalán nem ismertem.
– Egyáltalán nem, de mégsem illendő.
Lebiggyesztette a száját, ami alighanem valami olyasmit jelentett, hogy neki ugyan már teljesen mindegy, mi illendő, és mi nem.
– Most három hétig nem fogok jönni – karácsony és újév előtt voltunk.
– És nem szégyelled magad egy kicsit sem?
– De, egy kicsit azért szégyellem magam – válaszoltam őszintén.
Amikor újra jöttem, mondták, hogy most halt meg három napja. Tudtam, hogy ezt fogja csinálni, kiállhatatlan egy perszóna volt. Vagy nem. Fogalmam sincs, hogy milyen ember volt, egyáltalán nem ismertem.
Címkék:
hospice,
tíz másodperces novella
2015. január 20., kedd
-e
Cím a hvg.hu-ról: "Milyen volt-e a gimis felvételi?" Azóta javították, de szerintem kár, mert ez posztmodern költészet.
"Milyen volt-e szőkesége?" menő.
Hermeneutikai probléma a villamoson
Tini lány a villamoson: "Hát esküszöm, pasinak sokkal jobb lennék, mint amilyen nő vagyok."
Barátnő lelkesen: "Igen, különben igen."
Azóta próbálom értelmezni.
2015. január 19., hétfő
Van még jobboldal?
Azt mondják/mondjuk, hogy ma Magyarországon nincs baloldal. Ez igaz, de közben elfelejtjük, hogy jobboldal még annyira sincs. Orbán kormányzása sokkal hatékonyabban demoralizálta, zilálta szét a konzervatív erőket, mint a baloldalt.
A metropolos lány
A négyes metró kijáratában a Keletinél mindig ugyanaz a lány osztja a Metropolt. Jólesik újra látni.
Mekkora a mekkora?
"...gömb alakú ezüst díszgombja akkora, mint egy méretes üveggolyó." Most akkor mekkora is?
2015. január 17., szombat
Könyvtárból
Azzal jön haza a lányom a könyvtárból, hogy látta Kemény Istvánt. Talán mégis lesz belőle valami...
2015. január 16., péntek
Készenlét
Békészen várjuk a terroristákat. ("B" készenléti fokozatot rendelt el a belügyminiszter.) #jajdeviccesvagyok
2015. január 15., csütörtök
Jegyek
Hogyan dobj ki az ablakon 840 Ft-ot?
Szállj fel a villamosra, és lyukassz egy jegyet. Szállj le a Tiszainál. Vedd meg a helyjegyed az azonnal induló vonatra. Ekkor jusson eszedbe, hogy most kell elmenned a MÁV-irodába a Start-kártyádért, mert a jövő héten már késő lesz. (Próbáld visszaváltani a helyjegyet, nem fog menni, de a pénztáros meg fogja ígérni, hogy megpróbálja eladni, és igen, sikerülni is fog neki.) Használj el két jegyet a MÁV-irodáig és vissza. Mindez azonban még nem elég! Ha megérkeztél Budapestre, ne felejts el a metróban miskolci jegyet lyukasztani, majd amikor észrevetted (már lenn), visszamenni és lyukasztani egy pestit is. Csak így lesz kerek a történet.
Szállj fel a villamosra, és lyukassz egy jegyet. Szállj le a Tiszainál. Vedd meg a helyjegyed az azonnal induló vonatra. Ekkor jusson eszedbe, hogy most kell elmenned a MÁV-irodába a Start-kártyádért, mert a jövő héten már késő lesz. (Próbáld visszaváltani a helyjegyet, nem fog menni, de a pénztáros meg fogja ígérni, hogy megpróbálja eladni, és igen, sikerülni is fog neki.) Használj el két jegyet a MÁV-irodáig és vissza. Mindez azonban még nem elég! Ha megérkeztél Budapestre, ne felejts el a metróban miskolci jegyet lyukasztani, majd amikor észrevetted (már lenn), visszamenni és lyukasztani egy pestit is. Csak így lesz kerek a történet.
2015. január 14., szerda
Dédike
Dédike 95 éves. Nem tudom, mi az igazi neve, mindenki Dédinek hívja, mert tizenhat dédunokája van. Verseket idézett fel gyerekkorából, még énekelt is. Próbálta soronként összegereblyézni ezt is, nem nagyon ment már. Azt mondta: szép vers volt, feltűnően szép vers. Én amúgy nem nagyon szeretem Reményiket, de ezt most megosztom a beszélgetésünk emlékére.
Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk
Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, – minden könny, – vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, –
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindíg búcsuzunk.
Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk
Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, – minden könny, – vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, –
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindíg búcsuzunk.
Az éhezők viadaláról
Nem, nem állítom, hogy Az éhezők viadala magas irodalom. (Kb. az Egri csillagok szintje – mondom provokációs céllal.) De van benne valami, amit nagyon szeretek: nem követi a negatív utópiák orwelli hagyományát, aminek a lényege, hogy az elnyomottak túlnyomó többsége belülről is elfogadja, mintegy természetesnek tartja az elnyomást. Itt az elnyomottak zömmel békések, de kezdettől tisztában vannak azzal, hogy az igazságtalanság uralkodik. És ez szerintem reálisabb is, mint a totális zombisodás. Akik az elnyomásba beletörődnek, azok is gyűlölik a fennállót, és ez az, ami reményt ad. (A hazugság gyűlölete tudniillik, mielőtt valaki irritálódik a szótól.)
Címkék:
gondolatforgácsok
Haladó istentisztelet
"Hálaadó" helyett következetesen "haladó"-t olvasok. Erre mondják a kognitívok, hogy megelőző tudás.
2015. január 13., kedd
2015. január 12., hétfő
Mai helyesírás
Vicces dolgok a helyesírásban. "Félnapos" egybeírandó, "egész napos" külön. Értem különben: a "fél" számnév, az "egész" melléknév, és így más a szabály. De azért az is vicces, hogy hogy tartozhat a "fél" és az "egész" más szófajba.
HE
Nem is az, hogy még élhetett volna, hiszen nyolcvanhat év elég szép kor. Hanem hogy most már ő sem véd meg minket.
2015. január 11., vasárnap
Csőbe
Behúztak (volna) egy csőbe húzós játék csövébe a FB-on. Valami kínos dolgot kellett volna posztolnom magamról, ahogy most jó páran teszik. :) De ellenálltam, mert én enélkül is folyton ezt csinálom. (Pl. most.)
2015. január 10., szombat
Utolsó letöltés
Arra tud valaki mondani egy értelmes magyarázatot, hogy internetes hivatkozások esetén mért illik megadni az utolsó letöltés dátumát? Értem én, hogy a netes dokumentum eltűnhet, megváltozhat, de ezen mennyiben segít ez a szertartás? Vagy esetleg tud valaki egy nálam tekintélyesebb szerzőt, aki ezt hozzám hasonlóan komplett hülyeségnek tartja?
Első mondat
Megint leírtam egy első mondatot. Ami azt illeti, hármat. Kérdés persze, hogy egy napra elég-e ennyi.
„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” – kérdezi már több mint nyolcvan éve Thomas Mann, és meglehet, valóban feneketlen ez a kút. De a felszínhez közel ott csillog a víztükör. És magunkat látjuk benne.
„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” – kérdezi már több mint nyolcvan éve Thomas Mann, és meglehet, valóban feneketlen ez a kút. De a felszínhez közel ott csillog a víztükör. És magunkat látjuk benne.
2015. január 8., csütörtök
Viszolyogtató
Mit mond a spellchecker arra, hogy "viszolyogtató"?
visszaslattyogtató
visszabattyogtató
visszaslattyogtató
visszabattyogtató
A szabadságról van szó
"...mivel az Iszlám Állam terroristáit a jelek szerint nem áll módunkban megváltoztatni, csak mi magunk tehetünk bármit is a védelmünkre. Leginkább talán azzal, hogy nem közlünk szakmányban ilyen, nemcsak emberi mivoltukból kivetkőzött vadállatok, hanem minden tisztességes polgár számára viszolyogtató karikatúrákat." Tényleg leírta ezt egy magyar publicista? (Jelzem, nem ismerem a szóban forgó karikatúrákat. Csak hát azt gondolom, hogy ez nem is releváns körülmény.)
2015. január 6., kedd
2015. január 4., vasárnap
2015. január 2., péntek
Rövid apokrif
És megteremté a világot, és látá, hogy jó. De az ember nem vala jó, ezért veté mindet a külső sötétségre. Mindet egy szálig. De nyugtalanság támada az ő lelkében. Mert látta vala Ő az emberek életét, és beszélt vala a kiválasztottakkal, és küldötte vala hírnökit a földre több ízben, de mégsem ismerte meg, milyen is embernek lenni. Ennekokáért imígyen gondolkoda: megszületek én is, valamint egy ember, élek, valamint egy ember, és meghalok, valamint egy ember. És akként cselekede, amint elgondolá: megszülete, valamint egy ember, éle, valamint egy ember, és meghala, valamint egy ember. Nem ember képiben, hanem egészen emberként. És látá, hogy ez szar. Különösen ami a keserves kínzatást és a vos szegekkel veretést illeti. És támada az Ő lelkében részvét a nyomorult ember iránt, és furdalá az Ő lelkét a lelkiismeret teremtménye miatt. És monda: akinek a lelkében hasonló részvét és lelkiismeret támadand, nem hal az meg, hanem örökké él.
2015. január 1., csütörtök
Behatolók
Azt mondja a Taní-tani Online "házi informatikusa", hogy az oldal – és még két általam adminisztrált weboldal – elleni mai hackertámadást valószínűleg az én gépemen át (abba behatolva) hajtották végre. Hát elég ijesztő belegondolni. Mintha titokban idegenek mászkálnának a lakásodban. A mai napom mindenesetre azzal telt, hogy különböző biztonsági szoftvereket futtattam. Remélem, nem lesz ettől az egész évem ilyen. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)