2018. március 31., szombat
Nino
A Nino egy olcsó rum. Annyira minimalista, hogy még a tildét is lespórolták a második n-ről. De amúgy teljes értékű.
Nagyszombati poszt
Aki szokott imádkozni, könyörögjön ma Orbán Viktorért, a miniszterelnökért, a bűnösért. Mert Ő nem a bűntelenekért jött el és halt meg a keresztfán, hanem értünk, bűnösökért.
#noirony
#noirony
Naplemente délben
Érdekes élmény volt ma megnézni a Naplemente délben c. 1979-es magyar filmet. A sztori szerintem idegesítően gyenge, a színészi játék – kiváló színészekkel – inkább átlagos, mint kiváló. És mégis: élvezettel néztem végig. Egy lassú magyar filmet, pedig általában türelmetlen filmnéző vagyok. Úgy tűnik, az ember filmes ízlése (is) fiatalon alakul ki.
Egy vagyok a kétezerből
Ma a miniszterelnök azt állította, hogy van mintegy 2000 ember, akik Soros zsoldjában a fennálló rezsim ellen áskálódnak. Ha tényleg lenne ilyen lista, és én nem lennék rajta, az nagyon bántana. Márpedig biztos nem vagyok rajta, úgyhogy ezúton szeretnék jelentkezni, ha még lehet. Inspirálóm Oskar Maria Graf egy szép írása, amely magyarul Max von der Grün Ifjúságom a Harmadik Birodalomban c. könyvében jelent meg. Mivel nem találtam itthon a könyvet (mindig ez van), a neten pedig csak angolul találtam meg, ezért a következő szöveget angolból fordítottam, ami nem túl szerencsés egy német szöveg esetében.
Égessetek el!
Tiltakozás az 1933. május 10-i német könyvégetés alkalmából.
Mint majdnem minden baloldali szocialista értelmiségi Németországban, én is megtapasztaltam néhány áldásos következményét annak, hogy az új rezsimben élhetek. Miközben a városon kívül voltam, a rendőrség megjelent müncheni otthonomban, hogy letartóztasson. Elkoboztak egy halom pótolhatatlan kéziratot, fáradságosan gyűjtött kutatási anyagot és számos könyvemet. Ezeket bizonyára elégetik. Így arra kényszerültem, hogy elhagyjam az otthonomat, a munkámat és – ami talán a legnehezebb – szülőföldemet, hogy elkerüljem a koncentrációs tábort.
De a legbájosabb meglepetésről csak most értesültem: a Berliner Börsencourier szerint rákerültem az új Németország íróinak fehér listájára, és minden könyvem olvasásra ajánlják, legfontosabb munkám, a Wir sind Gefangene kivételével. Szóval az "új" német szellem egyik exponensévé neveztek ki!
Hiába kérdezem magam: mivel érdemeltem ki ezt a gyalázatot?
A "Harmadik Birodalom" felszámolta a német irodalom szinte minden jelentős művét, elhatárolta magát a hiteles német költészettől, száműzte a legtöbb fontos írót, és lehetetlenné tette, hogy műveik megjelenjenek Németországban. Néhány dagályos, tudatlan szennyíró és a most hatalmon lévő felelőtlen vandálok megpróbálnak mindent lerombolni az irodalmunkban és művészetünkben, ami kivívta a világ tiszteletét, és elérni, hogy a "német" szó a szűk látókörű nacionalizmus szinonimája legyen. Egy olyan nacionalizmusé, amely elnyomja a legenyhébb liberális kezdeményezést is, egy olyan nacionalizmusé, amelynek parancsai nyomán minden becsületes szocialista barátomat üldözik, bebörtönzik, kínozzák, meggyilkolják vagy olyan kétségbeesésbe taszítják, amely végül öngyilkossághoz vezet.
És ennek a barbár nacionalizmusnak a bajnokai, amelynek semmi, abszolút semmi köze nincs a németséghez, azt merik állítani, hogy én az ő értelmiségük egyik képviselője vagyok, és rátesznek arra az ún. fehér listára, amely a világ lelkiismerete előtt csak fekete lista lehet. Semmivel sem érdemeltem ki ezt a gyalázatot!
Egész életemmel és mindennel, amit írtam, jogot szereztem arra, hogy könyveim a halotti máglya tiszta lángjai nyaldossák körül, és megmeneküljenek a barnába öltözött gyilkosok véres kezétől és züllött agyától.
Égessétek el a német szellem munkáit! Ez a szellem elpusztíthatatlanul tanúsítani fogja szégyeneteket!
2018. március 30., péntek
A cselekvésről
Van úgy, hogy nem a várható eredmény végett kell cselekedni. Én például elmegyek szavazni.
2018. március 29., csütörtök
Meguntunk félni!
„Ha egyszer beengedjük őket, akkor el fogják foglalni azt a helyet, ahová bejönnek. Onnantól kezdve az egy mese, hogy lehet integrálni, meg majd barátkozunk, meg majd olyanok lesznek, mint mi; nehogy elhiggye valaki. 600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljük világosan. Akkor hogyan tudnánk integrálni olyanokat, akik egy másik világból, egy másik kultúrából, másik identitással jönnek ide? 600 év múlva sem jutunk egyről a kettőre.”Újra és újra hangsúlyozni kell, hogy az ilyen szövegek NEM AZ ORSZÁG BEVÁNDORLÁSPOLITIKÁJÁRÓL SZÓLNAK. Nem születtek vitaképes bevándorláspolitikai koncepciók, és főleg nem fogalmazódtak meg alternatív megoldások ebben a témában. A választási kampány sem állította a középpontba a bevándorlási politikát. A fenti típusú szövegek KIZÁRÓLAG egyetlen dologról szólnak: az idegenektől való félelem felkeltéséről és az idegengyűlölet felszításáról. Ezen alapul a költségvetésből finanszírozott Fidesz-kampány. Ezzel szemben a a demokratikus ellenzék csak egyet mondhat: MEGUNTUNK FÉLNI!
2018. március 28., szerda
Juli néni dohányzik
Szóltak, hogy megint ki kéne vinni cigizni Juli nénit. Pár napja van benn, nem tud lábra állni, és ma már egyszer kitoltam. Bemegyek hozzá.
– Kivisz? – suttogva beszél. Nyilván csak így tud.
– Igen.
Jó idő van, de azért még hűvös, és már le is ment a nap. Előkeresem a nadrágot, felhúzzuk. Nem könnyű. Kiül az ágy szélére, de ahogy gyömöszölöm a lábát a nadrágba, lassan hátradől, a feneke csúszik le az ágyról. Azért megoldjuk. Sapka, kabát, zsebében a cigi és az öngyújtó. Besegítem a kerekesszékbe, és megyünk. A bejárat elé.
Hallgatunk. Elszívja a cigarettát. Én nem vettem kabátot, fázom. De szép este van. Nyugalom. Miután elnyomta a csikket, rám néz egy egész pici huncut bűntudattal, ami alig észrevehető a fáradt arcon.
– Elszívok még egyet.
– Megint kettőt szívunk? – korholás van a hangomban, de ez csak játék. Annyit szív, amennyit akar.
Kiveszem a második szálat, meggyújtom.
– Erős dohányos volt?
– Igen.
Hallgatunk megint.
– Holnap is lesz?
– Reggel még egy kicsit.
– Kihoz majd reggel?
– Én szívesen, ha ébren lesz, de én elég korán elmegyek, 7 körül.
Hallgatunk egy percet.
– Ébresszen föl, ha alszom.
– Ébresszem föl, hogy kivihessem dohányozni?
– Igen – suttogja.
– Nem ébresztem föl, drága. Ha alszik, csak aludjon, majd valaki kiviszi.
Nem válaszol. Elnyomja a csikket.
– Kivisz? – suttogva beszél. Nyilván csak így tud.
– Igen.
Jó idő van, de azért még hűvös, és már le is ment a nap. Előkeresem a nadrágot, felhúzzuk. Nem könnyű. Kiül az ágy szélére, de ahogy gyömöszölöm a lábát a nadrágba, lassan hátradől, a feneke csúszik le az ágyról. Azért megoldjuk. Sapka, kabát, zsebében a cigi és az öngyújtó. Besegítem a kerekesszékbe, és megyünk. A bejárat elé.
Hallgatunk. Elszívja a cigarettát. Én nem vettem kabátot, fázom. De szép este van. Nyugalom. Miután elnyomta a csikket, rám néz egy egész pici huncut bűntudattal, ami alig észrevehető a fáradt arcon.
– Elszívok még egyet.
– Megint kettőt szívunk? – korholás van a hangomban, de ez csak játék. Annyit szív, amennyit akar.
Kiveszem a második szálat, meggyújtom.
– Erős dohányos volt?
– Igen.
Hallgatunk megint.
– Holnap is lesz?
– Reggel még egy kicsit.
– Kihoz majd reggel?
– Én szívesen, ha ébren lesz, de én elég korán elmegyek, 7 körül.
Hallgatunk egy percet.
– Ébresszen föl, ha alszom.
– Ébresszem föl, hogy kivihessem dohányozni?
– Igen – suttogja.
– Nem ébresztem föl, drága. Ha alszik, csak aludjon, majd valaki kiviszi.
Nem válaszol. Elnyomja a csikket.
Címkék:
hospice,
tíz másodperces novella
2018. március 27., kedd
Magyarország iszlamizációja
Mindig ezt csinálták, már az első Orbán-kormány idején is, és biztos vagyok benne, hogy ez előre elhatározott taktika: mindig az ellenkezőjét mondták annak, amit tettek. Ma a legdurvább ilyen félrevezetés az európai kultúra védelme. A lehető legradikálisabb módon zajlik az európai kultúra felszámolása, a nyitottság felváltása egy szélsőségesen tekintélyelvű és ideológiavezérelt, iszlámszerű társadalommal.
2018. március 26., hétfő
Pistának mindig igaza van
Szombaton is, meg vasárnap is odáig jutottam, hogy a tévét kapcsolgattam, és két percre megálltam az Echo tévénél is. Hogy, hogy nem, pont a híres BJ beszélgetett bajtársaival valami színházi közönség előtt, és éppen a következőket mondta. A Jobbik valójában kezdettől fogva a szociálliberálisok szekerét tolja, ezt Csurka Istvántól tudjuk. És Pistának mindig igaza van.
2018. március 25., vasárnap
Dékány András se írhatta volna meg jobban
Gyerekkoromban sok kalandregényt olvastam, de azért nagyon csodálkoztam volna, ha valaki megjósolja, hogy hatvanéves koromra fókavadászok fogságába kerülök.
A nők tiszteletéről
Kihangosítanám, hogy mi jár a fejében. Ez: "Az emberi jogok az európai kultúra sarokköve. És mi biztosítjuk is az embereknek ezeket a jogokat, sőt valamivel többet is, mint ami kijár."
2018. március 24., szombat
2018. március 23., péntek
Béke, borzalom
A galambok békésen szedegetik a morzsát
a cipőjéről, a lábáról
a Nagyvárad téri aluljáróban,
ahol alszik
a félig megevett krumplistészta mellett.
a cipőjéről, a lábáról
a Nagyvárad téri aluljáróban,
ahol alszik
a félig megevett krumplistészta mellett.
2018. március 22., csütörtök
Egyszemélyes
Iván mondta valamikor 89-ben: egyszemélyes pártot hoztam létre, és szigorú tagfelvételi zárlat van. Akkor még nem értettem...
Si tacuisses...
Nem lehetne valahogy megállapodni abban, hogy április 8-ig az ellenzéki politikusok már nem nyilatkoznak semmit?
2018. március 21., szerda
Korokról
99 éve kiáltották ki a tanácsköztársaságot. És ha már évek, érdekes lehet megnézni, hogy a fontosabb szereplők hány évesek voltak 1919-ben.
Bokányi Dezső a legöregebbek közé tartozott, talán még Öregnek is hívták. 48 éves volt. Landler Jenő: 44 éves. Kun Béla: 33 éves. Lukács György: 34 éves. Szamuely Tibor: 29 éves. Korvin Ottó: 25 éves.
A Down-szindróma világnapján
Általános iskolás koromban három egész tanévet töltöttem a Szabadság-hegyi Állami Gyermekszanatóriumban. Utáltam persze, de utólag azt mondom, sokféle hasznom volt belőle (a jó levegőn túl is). Voltak köztünk értelmi fogyatékosok, Down-szindrómások is. Nem emlékszem, hogy bárki bántotta volna őket. Megszoktuk, hogy mások, de ugyanúgy velünk élnek, mint az épek. Játszani is lehet velük, csak figyelembe kell venni a másságukat. Olyan is volt, hogy minden értelmi fogyatékos fiú mellé rendeltek egy segítőt, aki figyelte, hogy megmossa-e a fogát, vagy segített neki öltözni, stb. Nekem is volt egy patronáltam, de egy kicsit sajnáltam, hogy nem a Down-szindrómás fiút kaptam meg. Őt valahogy jobban szerettem.
Választási egzisztencializmus
Választási egzisztencializmus. Nem hiszem, hogy elgondolható olyan választási eredmény, ami ne volna tragikus. De nem mindegy, hogy mi csináljuk a tragédiát, vagy csak megtörténik velünk. Ezért elmegyek szavazni, sőt részt veszek a szavazatszámlálás "népi ellenőrzésében". (Ma kiderült, hogy az Együtt delegáltja leszek, nem én akartam így, a sors hozta, és ez teljesen rendben van.)
Beszélgetéseink
-- Milyen volt a projektmegbeszélés?
-- Azt nem lehet elmondani annak, aki nincs benne. Egyszer majd regényt kéne írni róla. András Lászlónak.
#beszélgetéseink
-- Azt nem lehet elmondani annak, aki nincs benne. Egyszer majd regényt kéne írni róla. András Lászlónak.
#beszélgetéseink
Félreolvasás
Liturgikus elégia. Ilyen verse is volt Babitsnak? Mondjuk, jellegzetesen babitsi cím. Ja, nem, ez A lírikus epilógja.
2018. március 19., hétfő
Ki szerelmes kibe?
"Elképesztő dolgokat tárt fel az a nő, aki szerint Lázár szerelmes Orbán Viktorba." #félreolvasás #ahírigazde
2018. március 18., vasárnap
2018. március 17., szombat
Még egyszer az elégtételről
Az, hogy Orbán megfenyegette az országot, teljesen rendben van, mert jogellenesen uralkodik, és a törvénytelen uralkodók mindig ezt szokták tenni. Ne feledjük, hogy az ellenzék is megfenyegette Orbánt és bandáját, és ez is teljesen rendben van. Pontosan azért lehet rendben, mert Orbán uralma illegitim. Vagyis ez nem egy demokratikus ország, nem szabad csodálkozni, ha a politikusok nem úgy beszélnek, ahogy egy demokráciában szokás. Nem tudom, van-e a magyar büntetőjogban olyan tényállás, hogy a demokrácia megdöntésére irányuló összeesküvés, de szerintem jó lenne, ha lenne, meg az is jó lenne, ha ez a hazaárulás egyik esete lenne.
Emlék egy könyvről
Amikor az ember gimis, szeretne olvasni a szexről valami értelmeset is. Én legalábbis így voltam vele. Úgy értem, persze jól jönnek az erotikus szövegek és képek, de jó volna tisztábban látni is egy-két felmerülő kérdésben. A hetvenes évek derekán, amikor én voltam gimnazista, nem sok minden volt a piacon ebben a témában. Így került a kezembe Buda Béla A szexualitás modern elmélete című munkája. Bár az előszóban a szerző nagyon hangsúlyozta, hogy könyve a szakembereknek szól, és nem a nagyközönségnek, ez nem riasztott vissza, és nem is bántam meg a merészségemet. Azóta például nekem evidencia, ami sokak számára hirtelen botránnyá vált: a társadalmi és a biológiai nem közötti különbség. Lehet, hogy ma már kritikusabban olvasnám, Buda szociálpszichológus volt, és talán túltolta a "minden a tanulásból jön" elvét, de akkor az a könyv megvilágosító erejű volt számomra, és egy csomó pszichológiai, szociálpszichológiai fogalmat abból tanultam meg.
2018. március 16., péntek
2018. március 15., csütörtök
Elégtételt venni
A választás után elégtételt fog venni. És a személyiségem egy rejtett kis szobájában megszólal egy hang: vegyen! Vegyen már! Ha már képtelen vagyok a politikai cselekvésre, legalább legyek áldozat, hogy derüljön ki világosan: én más vagyok! Semmi közöm azokhoz, akik a hatalmat kezükben tartják. (Persze azt mondom annak a hangnak, hogy maradjon már csöndben.)
Tüntetésen voltam
Az egyesült ellenzék tüntetésétől nem vártam semmit, és ezt maradéktalanul meg is kaptam.
2018. március 14., szerda
Nincs kanál
-- És te hogy vagy?
-- Jól, köszi. Illetve... Ezek a projektek kikészítenek. Menekülni szeretnék sokszor...
-- Nincs baj addig, amíg tudod hogy ez nem a valóság.
-- Igen.
-- Csinálod a legjobb tudásod szerint, de ne feledd, hogy ez csak egy szerep.
-- De nem mindegy, hogy milyen sikerrel játszod.
-- Nem ez a fontos! Hanem hogy le tudod-e tenni.
#beszélgetéseink #régibarát #Indiábóljött #nincskanál
-- Jól, köszi. Illetve... Ezek a projektek kikészítenek. Menekülni szeretnék sokszor...
-- Nincs baj addig, amíg tudod hogy ez nem a valóság.
-- Igen.
-- Csinálod a legjobb tudásod szerint, de ne feledd, hogy ez csak egy szerep.
-- De nem mindegy, hogy milyen sikerrel játszod.
-- Nem ez a fontos! Hanem hogy le tudod-e tenni.
#beszélgetéseink #régibarát #Indiábóljött #nincskanál
2018. március 13., kedd
2018. március 11., vasárnap
Vasvillával
"Ha azonnal és gyökeresen nem változtatnak a helyzeten, vasvillával hányják ki magukat az országból!" Ja, nem először van ilyen helyzet Magyarországon. (Azt hiszem, én sem először osztom meg.)
Szikrából pattan ki
Magyarország puskaporos hordó, a nyugalom csak látszólagos. És senki sem tudja, nem tudhatja, hogy mi lesz az a véletlen eset, az az apróság, az a szikra, amely a robbanást előidézi. Ez lehet, hogy nagyon baj lesz. Lehet, hogy nagy jó. Ezt sem tudhatja senki. Nekem inkább Odojevszkij ugrik be (Puskinhoz írta):
"Ám légy nyugodt: mi mind kevélyen
Viseljük itt rab életünk,
tömlöcbe zárva, bányamélyben,
a cár dühén csak nevetünk.
Felcsap a láng, tűz lesz a szikra.
Nem szenvedünk hiába itt.
Felnéz a nép szent zászlainkra,
úgy vívja újabb harcait."
"Ám légy nyugodt: mi mind kevélyen
Viseljük itt rab életünk,
tömlöcbe zárva, bányamélyben,
a cár dühén csak nevetünk.
Felcsap a láng, tűz lesz a szikra.
Nem szenvedünk hiába itt.
Felnéz a nép szent zászlainkra,
úgy vívja újabb harcait."
2018. március 10., szombat
Házmesterek?
Szeretném megfogalmazni, hogy kiknek a stílusát képviseli a kormány, de bármit mondanék, az sértő lenne az adott csoportra. A házmesterek, a kabinosok, a piaci trógerek világa ez? De hiszen köztük sok nagyon jó fej van. Ha meg azt mondom, a külvárosi kocsmák alkoholistáit látom viszont a kormánytagokban, akkor végképp elszégyellem magam.
Migránsokat irtok
A migránsok elleni uszításról mindig a régi vicc jut eszembe:
– Te mivel foglalkozol?
– Zombikat irtok.
– De hát nincsenek is zombik :o
– Szívesen, baszdmeg!
– Te mivel foglalkozol?
– Zombikat irtok.
– De hát nincsenek is zombik :o
– Szívesen, baszdmeg!
2018. március 9., péntek
Ha én Semjén Zsolt lennék...
„Ha én kidobott, kóbor kutya lennék, akkor azt kívánnám, hogy egy jól irányzott lövéssel ejtsenek el, mintsem nyomorultul fagyjak meg, megegyen a rüh, éhen pusztuljak, vagy elüssön egy autó, és az árok szélén még napokig kínlódjak.”Ha meg rénszarvas lennék, azt kívánnám, hogy ég és föld között lebegjek egy helikopterre kötve. Még ha nem is élek már akkor.
2018. március 8., csütörtök
A nőnapról
A nőnapot a feminista szocializmus hozta létre a 20. század elején. Innen nézve egészen bizarr és perverz a mostani nyálzás. Minden szál átadott virággal ennek a mozgalomnak a vereségét ünnepeljük. Minden virág mosolygós válasz a "¡no pasaran!"-ra: "hemos pasado".
Válasz a kommentekre
Fura, hogy ennyire nem értitek, mire gondolok. (Nem az, hogy nem értetek egyet.) A nőnapból az évek során egy patriarchális ünnep lett, azaz úgy illeszkedett be a domináns kultúrába, hogy önmaga ellentétévé alakult. Ez olyan, mintha május 1-jén a vállalkozók meghívnák egy sörre a munkásokat, hogy ezzel köszönjék meg nekik a profitot. Világos persze a különbség is: a nők iránti tiszteletnek, a lovagiasságnak nagyon régi hagyományai vannak. ("While putting her down, we pretend that she's above us.") És nekem semmi bajom ezekkel a hagyományokkal, eszembe se jutna lerombolni őket. Csak éppen a nőnap egy modern ünnep, és éppen a férfiak által dominált világ elleni lázadás hullámai hozták létre. Clara szerintem is forog a sírjában, de nem azért, amit én írtam, és talán nem is azért, mert a nők elnyomása és diszkriminálása azóta is napi valóság (hiszen ez az ő céljait nem érinti), hanem azért, ahogy a macsó kapitalizmus gond nélkül a lovagiasság kultúrájának részévé tette azt a tüzet, amit ő ez ellen lobbantott lángra.
Vonaton
Az, hogy a debreceni IC eleve 10 perc késéssel indult a Nyugatiból, rendben van. Hogy 40 percet állt Püspökladányban, rendben van. Hogy utána lépésben halad, rendben van. De az, hogy még mindig senki nem mondott semmit az utasoknak, az kurvára nincs rendben.
2018. március 7., szerda
Projektvezetés
– Legfeljebb hülyének néznek minket.
– Nem, én nem akarom, hogy hülyének nézzenek. Mert az úgy szokott lenni, hogy ha a projekt szakmai vezetője teljesen hülye, akkor az asszisztense érti a dolgokat.
– Hát ez most nem jött össze.
– Hát nem.
#beszélgetéseink
– Nem, én nem akarom, hogy hülyének nézzenek. Mert az úgy szokott lenni, hogy ha a projekt szakmai vezetője teljesen hülye, akkor az asszisztense érti a dolgokat.
– Hát ez most nem jött össze.
– Hát nem.
#beszélgetéseink
Címkék:
tíz másodperces novella
2018. március 4., vasárnap
2018. március 3., szombat
Életem
Eszembe jutott ifjúkoromból egy kicsi történet, amelyet életem rövid összefoglalásának tekintek. Húszéves vagyok. Körülbelül. Megmelegítem a konyhában a kávét. Kitöltöm egy pohárba és beviszem a szobába a bal kezemben tartva. Közben megnézem a karórámat.
Címkék:
tíz másodperces novella
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)