Bebetonozza

Ezt álmodtam félálomban: "Bebetonozza a szemét, aztán mehet, amerre lát."

Nyugdíjas diszi

Bazmeg, azt álmodtam, hogy disszertációt kell írni a nyugdíjba vonuláshoz. Már meg is volt a témám (fogalmam sincs, mi), nehogy már ezen múljon. De akkor egy társaságban valaki azt mondta, minek foglalkozom még ezzel, elő is vett valami könyvet, abban benne volt a nevem meg a disszertációm témája, és valami táblázatból kinézte, hogy az én esetemben a benyújtástól számított 12 évnek kell eltelni a nyugdíjba vonulásig. Shit.

Ki szotyizik?

Azt álmodtam, hogy Orbán Viktor nyilatkozott a tévében, a feje betöltötte az egész képernyőt, és közben szotyolázott. De valahogy úgy tudtam, hogy ez nem OV, és csak azért szotyizik, mert a főnökét, OV-t utánozza.

Álomszó

Ezt álmodtam: Vivaldi tér (= Lövölde tér).

Találkozás a vonaton

Álmomban egy elég zsúfolt vonaton ültem, amikor felszállt két szép idős ember, egy nő és egy férfi. Valahogy nagyon szépen, tisztán voltak felöltözve, egy kicsit népies stílusban. A férfi velem szemben ült le, a nő egy kicsit messzebb, mert csak ott volt hely. Hirtelen arra gondoltam, ők biztos Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor. Gyorsan előkaptam a telefonom, hogy képet keressek róluk, és ellenőrizzem, tényleg ők-e, de közben nagyon szerettem volna valahogy jelezni nekik, hogy felismertem őket. De nem tudom, ők voltak-e, mert felébredtem. A valóságban csak fiatalon láttam őket, érdekes, hogy álmomban reális volt az életkoruk.

Bölcsész a piacon

Régi egyetemi ismerősömmel (hallgatótársammal) álmodtam. Valami piacon láttam meg, nagy sürgés-forgás közepette egy jókora standot állítottak fel. Kiderült, hogy másnap nyitnak, csupa élelmiszer, lelkesen magyarázta, hogy milyen jó lesz. – Na mindenesetre most bejelöltem a Facebookon, hátha bevesz.

Mégis Juli

Károlyi Juli is ott volt az álmomban. De valahányszor Julinak neveztem, mindig kijavítottak, hogy ő Réka. Hűvösen fogadta a bocsánatkérésemet. De annyiszor elrontottam, hogy végül azt mondtam, nekem már mindig Juli marad. Elképzelhető, mekkora megnyugvás volt, amikor fölébredtem, és rájöttem, hogy tényleg Juli.

Álmom

Ezt a kifejezést álmodtam: Yrie Chare erimona. Nem tudom, mi ez, és ez már alighanem így is marad.

Brit álom

Azt álmodtam, hogy én vagyok a frissen kinevezett brit miniszterelnök, és egy nagy eseményen vagyok, azt mondják, a parlament alakuló ülése. De nem olyan, inkább egy hatalmas állófogadás, én fekete pólópulcsiban vagyok, a kezemben egy félüveg ásványvíz, ez egy kicsit feszélyez. Aztán sorra köszönteni kell a királyi család tagjait. Ők valami kanapékon félig fekszenek, különös régies és nőies öltözékekben. Nézem a többieket, hogy mit kell csinálni, de mindenki csak röviden megfogja a méltóságok kezét, és mintha mondanának egy-két szót a fülükbe, de semmit nem lehet hallani. Félek, hogy nem tudok majd angolul megszólalni, de aztán kiderül, hogy mindenki magyarul beszél, át is fut az agyamon, hogy úgy látszik, szinkronizálták a rendezvényt. Azt azért elhatározom, hogy a királynak (igen, akkor már király volt, meg királyné) ezt fogom mondani: I'll try to do my best. Aztán sorra kezet fogok ezekkel a furcsa alakokkal, sokan a bal kezüket nyújtják puhán, ezt furcsállom. Van, aki felíratja velem a nevem egy papírra, hogy megjegyezze. Aztán eljutok a királyhoz, de ez már homályos.

Hot Lajos

Álmodtam egy nevet: Hot Lajos. Valamelyik műszaki kar hatalmas szerelőcsarnokában kerestem, mert beszélnem kellett vele.

Aztán felébredtem

Azt álmodtam, hogy 65 éves vagyok. Pontosabban azt, hogy rosszul tudtam a koromat, de végiggondoltam, és hát ennyi, februárban nyugdíjba megyek. De aztán felébredtem.

Agyhimlő

Ezt a szót álmodtam: agyhimlő.

Ezt álmodtam

A szakma tekintélyes harcosa bejött a szobámba. Csak a feje látszott, az egész teste láthatatlan volt. Ezen nem ütköztem meg, valamit éppen nagyon csináltam, ügyet sem vetettem rá. De aztán észrevettem, hogy a szoba sarkában a falnak dönti a fejét és sír. Ettől megrémültem, odamentem hozzá, de nem tudtam megölelni, mert láthatatlan volt a teste.

Két lélek lakik bennem

Már tapasztaltam ilyet álommal kapcsolatban, talán meg is írtam. Ma éjjel valami olyasmit álmodtam, hogy egy idegen lakásban voltam egyedül, és csöngettek. Kimentem az ajtóhoz, a levélrésen be volt dobva egy csomó pénz meg papírok. Kinyitottam az ajtót, de nem volt ott senki, ez megnyugtatott, nem akartam találkozni senkivel. Na most jön az érdekes. Ekkor felébredtem, és ébren rájöttem (!), hogy az illető azért csöngetett, hogy jelezze, bedobott valamit, és utána logikusan elment. Szóval konstruálok egy álmot, amely a hétköznapi logika szerint értelmezhető, de álmomban nem értem a saját magam által konstruált álmom logikáját.

Újévi munkaálom

Álmomban a munkahelyemen voltam, január 1-je volt, hétfő, tettem-vettem, de csupa olyasmit, aminek nem volt köze a munkámhoz. Aztán valaki megkérdezte, nem kéne-e esetleg megtartanom az óráimat. És tényleg, látom, hogy mindenütt hallgatók, a kollégák sürögnek-forognak, mennek órára. Hát, mondom, én szabadságon vagyok. Ja, most Badacsonyban vagy? – kérdezi a kolléga ironikusan, igen, mondom szintén ironikusan. (Mért pont Badacsonyban? Soha nem jártam oda.) De aztán fölfogom, hogy az egyetemen ilyesmi nincs, nem lehetek szabadságon tanítási időben, és máris elhagytam egy csomó órám. De a legkellemetlenebbül az érintett, hogy kedden is jönni kell, pedig csak szerdára terveztem a miskolci utazást, amikor viszont nincs órám, és nem is azért mennék.

Mackósajt

Azt álmodtam, hogy elmeséltem az álmom valakinek, aki meg akarta fejteni.

Nem készültem

"És felkészültél a hüvelyből?" – kérdezte álmomban L, a kolléganőm. Este 10 óra után történt ez, éppen befejeztük a filmet a tévéző házban, és egy nagy csapattal mentünk vissza (hová?), én pedig egy hosszú sms-t fogalmaztam L-nek, valamiért ezt (hogy vége a filmnek) el kellett mondani neki. Akkor láttam meg, hogy ő is ott van a tömegben. "Á, szia, akkor nem küldöm el az sms-t" – mondtam. "És felkészültél a hüvelyből?" – kérdezte mosolyogva. De mért kellett volna? Tegnap írtam kisdolgozatot bioszból, teljesen valószínűtlen, hogy ma meg feleltessen. "De nem úgy van – mondta erre L –, mert azt mondta a tanárnő a dolgozat után, hogy maradj a helyeden. És ez mi mást jelenthet, mint hogy másnap folytatod?" Úristen, tényleg, de egyáltalán nem készültem a hüvelyből. Persze tudok róla ezt-azt – futott át a fejemen –, de az ilyen gyakorlatias tudás nem szokott elég lenni a dolgozathoz. "Van benne felhám" – ez jutott eszembe hirtelen. Csak erre emlékeztem az órából, mert ez meglepett. De mi a fene az a felhám?

Ezt álmodtam

Metrókatasztrófával álmodtam. Betört a víz, elég nagy volt a riadalom, de nem haltunk meg. Valami bonyolult föld alatti rendszerben találtuk magunkat, és rengeteg gyerek volt, akiket meg kellett menteni. Ez abból állt, hogy el kellett vinni őket egyik helyiségből a másikba.

Nincs lakcíme

Ma álmodtam egy lányt, talán 18 éves volt, szép, kihívó és szemtelen. Valami táborban vagy hol voltunk, aztán fel kellett vennem mindenkinek az adatait. Tőle is kérdeztem a lakcímét, de azt mondta: nekem nincs lakcímem, én zsidó vagyok. Akkor már komor volt, később sírt is.

Váratlan találkozás egy szóvivővel

Kovács Zoltánnal álmodtam. De nem szóvivő volt, hanem valami garázsmester vagy mi. Azt mondja elismerően: "Gyakran jár be." Merthogy a munkahelyemen találkoztuk, vagy ilyesmi. És hozzáteszi: "Hozom az autót." Ez egy kicsit összezavar, mert még nem akartam indulni, volt valami dolgom, de megnyugtat, hogy csak kiteszi az utcára, ott beszállhatok, ha végeztem. "De az nem lesz jó, mert nincs kulcsom a kocsihoz" – kiáltok utána. Ugyanis a főnökömé a kocsi, és valamiért nem adta oda a kulcsot. Azt már nem kötöm az orrára, hogy jogsim sincs. És nem is tudom, mi mire jó az autóban. Mert álmaimban van egy ilyen meggyőződésem, hogy azért ha elég óvatos vagyok, elboldogulok a kocsival.