Még olyan cipészt nem láttam, aki ne egy fél órán át kereste volna az elkészült cipőt. Ez valahogy a cipészidentitás része. Ahogy a történelemtanárnak az elmaradás.

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151660454360225

Aki a zsidókat nyíltan a gázkamrába akarja küldeni, annak ma már motorozni kell tudni, és ezt nem mindenki meri. A gyáva többségnek marad a buzizás. Az csak néhány hivatásos jogvédőt zavar (meg a buzikat, de közülük is csak a liberálisokat), őket meg ki nem szarja le?

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151658919670225

Végül is a gyaloglás mindig segít. Az ember először azt hiszi, nem fog, de aztán mégis. Egyetemváros - Tiszai erősen kilépve. Már a Tescónál jobb volt. Csak az enyhe emelkedőknél ijesztő, akkor jó lenne megállni. De a lényeg, hogy attól sem szabad félni, ha fáj. Mert hogy egyáltalán semmitől. Ez a legértelmesebb életelv, amit kigondoltak. Mert "nekem" (ami belül van) semmi és senki sem árthat.

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151650362140225

Könyvet lopni

Vannak csattanó nélküli történetek, amelyek mégis megmaradnak az emberben, és gyakran eszébe jutnak. Nehéz ezeket elmesélni, mert látszólag nem futnak ki semmire. Nekem van egy pár ilyen, de most csak egy jut eszembe. Megosztom, mert valami miatt gyakran gondolok rá.

Egyetemista voltam, és bejártam MGY tanár úr Kant-szemináriumára. Egyszer valamiért termet kellett keresnünk, és több irodán vonultunk át, amikor valaki meglátott egy könyvritkaságot, talán éppen Kantot, amihez akkor nem volt könnyű hozzájutni, és viccesen fölvetette, hogy simán elvihetnénk. Mire MGY valami olyasmit mondott félig magának, hogy "azt mondják, könyvet lopni nem bűn, de szerintem mégis bűn". Ennyi.

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151648710540225

Mért van az, hogy mosás után (és gondolom, már előtte is) minden nadrágnak és harisnyanadrágnak pontosan egy szára van kifordulva? #noidolgok

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151642132540225

Ezen a nyáron is szandál-zokni összeállításban fogok járni, mert nekem így jó. És akinek nem tetszik, az tehet egy szívességet.

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151631089910225

Különös és bonyolult jelenség az ember. Van úgy, hogy nem utálunk valakit, szinte kedveljük, és mégis irtózunk a gondolattól, hogy találkozni kell vele. Van úgy, hogy fékezhetetlenül haragszunk valakire, mégis irtózunk a gondolattól, hogy egy hétig nem látjuk. Mondom, bonyolult.

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151624543895225