Nem ülhetnek nyugodtan a kocsmában?

"Ettől függetlenül lehet félelmetes a számukra. És különösen a férfiak számára, akik a kocsmában töltik mindennapjaikat, hogy: nem ülhetnek ott nyugodtan? Közben anyák [?] meg itt megtalálhatják egymás közt a boldogságot?"

Ezt Bódis Kriszta Falusi románc (Meleg szerelem) c. dokumentumfilmjében mondja az egyik szereplő. Szerintem ez a félelemből fakadó "népi szabadsággyűlölet" egyik legszebb megfogalmazása. Nem kis mértékben ezen az érzésen alapul a mai elnyomó rendszer.

Szexizmus, félelem, fasizmus

Pálinkás József egy mai – szerintem nagyon tisztességes – publicisztikájában azt írja, hogy a "nőellenes megnyilvánulások sokasága", amivel manapság lépten-nyomon találkozunk, a félelemből fakad, és hogy ez nem helyes. Ez bizonyára így is van. De szerintem ennél többről van szó. Ahogy én látom, Magyarországon politikai szexizmusról (és hasonlóképpen politikai homofóbiáról) beszélhetünk. A nőket leszóló, sőt megalázó meg nyilvánulásoknak politikai célja van: a lakosság nagy részének lelkében mélyen ülő szabadságellenes, rendpárti érzelmek felkorbácsolása. Ha tetszik, nem a félelem az ok, hanem a félelemkeltés szándéka. Mindez csak része annak, amit szerintem nagyon helyénvaló fasizmusnak nevezni.

A tisztelet jele

Remélem, egyértelmű, hogy Kövér László iránti tiszteletemet fejezem ki, amikor azt mondom, hogy nem szeretném őt magas állami pozícióban látni. Ez ugyanis olyan viselkedésre kényszeríti, ami nem egyeztethető össze emberi méltóságával.

Genderkötél nyakamon

Egyszer már megírtam, de most megint kívánkozik belőlem. A sex és a gender megkülönböztetéséről én a 70-es évek közepén olvastam először, konkrétan Buda Béla A szexualitás modern elmélete című könyvében, ami egy szociálpszichológiai munka volt. Igazából még érdekesnek sem tűnt ez a distinkció: egyszerűen magától értetődött, hogy egy dolog a biológiai nem, és egy másik dolog a nem szociális konstrukciója, ami történetileg és kultúránként változik. Hogy ennek a fogalomnak a használata összefüggene mondjuk a transzneműséghez való személyes viszonnyal, az a legutóbbi évekig fél sem merült bennem, és álmélkodva veszem észre, hogy mostanában amúgy normálisnak látszó emberek is képesek genderideológiáról beszélni, egy ilyen szónak jelentést tulajdonítani. Ez nagyjából olyan, mintha azt mondaná valaki, hogy a "nyelvváltozat" nyelvészeti fogalma egy ideológia, ami azt hirdeti, hogy nem hiba, ha valaki elhagyja a -ban/-ben végéről az -n-t. Ja, és az Isztambuli egyezményben meg végképp nincs semmi ilyen ideológia.

Az elsodort komp

Szerintem hiba az Isztambuli egyezmény elleni határozatot pusztán hímsoviniszta aktusként pszichologizálni. Ami itt zajlik, az a fasizmus öntudatosodása. A komp egyre messzebbre sodródik a nyugati kultúrától.

Áll az alku

Az utolsó pillanatig arra fogadtam volna, hogy nem lesz érettségi hétfőtől. Most már nagyon kevés pénzért is odaadnám azt a táskát az Igazgató Úrnak. :( De ez nem (csak) nekem rossz.

Semmit se tudunk

Természetesen lehetséges, hogy nem egy nemzeti katasztrófa küszöbén állunk, és lehet, hogy még az érettségi sem fogja felpörgetni a járványt és az áldozatok számát. Semmit sem tudunk. Én mindenesetre azért fogok imádkozni, hogy ne legyen baj. Már csak azért is, hogy ne kelljen együtt élni azzal a tudattal, hogy semmit se tettünk ellene.