2012. február 2., csütörtök
Vonaton
Egyedül szeretek utazni. De bejön egy ember két kis gyerekkel. Az első gondolatom (és a második is): gyorsan keresni egy helyet, ahol egyedül maradhatok. De nem lehet. Egyáltalán ez kínos lenne, de ráadásul az ember csakhamar mesélni kezd. Torontóba készültek, felesége a két nagyobb gyerekkel már kint van. Kivándorlás lett volna, persze. Koppenhágában visszafordították őket azzal, hogy Kanada már nem fogad. A következő lépés, hogy az asszony is jön haza. Valamikor. 800 ezer forint ment rá a kalandra. Meg a feladott állás a sürgősségi osztályon. Most az a fő gondja, hogy biztos büdösek (nem azok), napok óta nem tisztálkodtak. A gyerekek holt fáradtak. Gyorsan elalszanak. Az ember is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése