Talán nem posztolnám ezt ki, de most a #Rákliga kampánya miatt úgy érzem, szükséges.
– Az a baj, hogy bűntudatom van.
– Miért, Éva?
– A bűnök miatt, amiket elkövettem. Nem mindig úgy viselkedtem másokkal, mint kellett volna.
– Úgy gondolja, ezért beteg?
– Tudom.
– Értem. Én azt hiszem, ha nem tudja elfogadni magát, ha rosszban van önmagával, nehezebben gyógyul
– Tudom.
– Meg kellene találni a jót magában, hogy szeretni tudja magát.
– Hát éppen ez az, ami nem megy.
– Most elítéli a bűneit. De hát ez is maga, aki megváltozott, és másképp gondolkodik...
– ...
– Biztos vannak barátai.
– Igen, sokan. És szeretnek is.
– Hát valamiért szeretik...
– Akkor mégis van bennem valami jó (elmosolyodik).
ISZONYATOS és HAZUG.
VálaszTörlésTessék békén hagyni a rákos betegeket. Majd ha a sokkal egyszerűbb lábtörésből pozitív gondolkodással meggyógyultok, ha a nagyon akarás elmulasztja a sérvet, akkor azt elmesélhetitek.
(A blogíró nevét látva, természetesen tudom, hogy nem a maga nevében, hanem elrettentésként idézi ezt a borzalmas dialógust.)
Mit kellett volna mondani?
VálaszTörlés