Gyerekkoromban ha valaki mondott egy rossz viccet, a leglesújtóbb dolog, amivel leszólhattuk, ez volt: "ezt most találtad ki". Mert a jó viccet nem kitaláljuk, hanem az van. Mindig is volt. A szükségszerűség-esetlegesség egy fontos fogalompár a műalkotások – főleg az olyan "puha" műalkotások, mint a zene vagy a vers – értékelésekor. Az a vers, amit "most talált ki" a szerző, tehát másképp is szólhatna, nem öröktől fogva van, mint a Göncöl-szekér, az nem sokat ér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése