Nézeteim rövid foglalata

A világ az összeomlás szélén áll. Ennek alapvető oka, hogy az emberek ostobák. Ez az ostobaság nem antropológiai sajátosságunk, hanem abból fakad, hogy túlnyomó többségünk el van vágva az emberiség szellemi örökségétől. A modernitás létrehozta azt az intézményrendszert, amely arra hivatott, hogy bevezesse az újonnan jötteket ebbe a hatalmas tudásba, de nem ezt teszi, hanem módszeresen elfordítja őket attól, és napról napra újratermeli az ostobaságot. A tudástól megfosztott emberek egyre képtelenebbek megoldást találni a problémáikra, az emberiség nagy problémáiról nem is beszélve. A barbár iskolarendszer fenntartása az emberiség ellen elkövetett bűn. Pont.

A lírai prózáról

Ha jól értem, van olyan próza, akár hosszú szöveg is, ami valójában líra. Ha a szerző a saját – valóságos vagy fiktív vagy éppen finoman a kettő között lebegő – lelki történéseit írja meg úgy, hogy a szövegben semmi történet nincs, vagy ha van, nem az az érdekes, akkor ez valójában líra. És ez teszi érthetővé, hogy élvezni is tudjuk az ilyen látszólag teljesen önérdekű szöveget.

A háborúról

"Minden elnyomás harci helyzetet teremt." Beauvoir ezt feminista összefüggésben mondta, és jobban igaza volt, mint talán gondolta. A családon belüli elnyomás nemcsak minden elnyomás prototípusa, hanem minden harcé is. A hierarchikus családban olyan emberek nőnek föl, akik számára a másik legyőzése – vagy önmaguk alávetése – a normális cselekvésrepertoár része. (Ez az abnorma – mondaná Loránd Feri.)