Szombat van

Amikor az ember reggel megnyitja a Gmailt, és nincs új levél. A szombat öröme.

A New York-i partizánok

"A Fox News és más partizán hírhálózatok..."  :o

Életcél

"Az az életcélom, hogy jól érezzék magukat az emberek, ha velem vannak" – valami ilyesmit mondott egy kislány, amikor gimnáziumi tanár voltam. Nem nekem, hanem egy kolléganőmnek. Én nem is tanítottam. De megmaradt bennem, és egyre érettebb gondolatnak érzem.

Sósmocsár utca

Felhívtak a Telenortól, hogy mennék el ide és ide, és ők akkor tesznek egy ajánlatot, mert olyan hűséges vagyok. Hát jó, ma elmentem a megadott címre, a Google Maps és Sygic kombó volt a segítségemre, busszal mentem és sok gyaloglással, elég az hozzá, hogy a Sósmocsár utca közelében van az üzlet. Az ajánlat különben jó volt, elfogadtam, a jövő héten menjek újra, hogy véglegesítsük.

Vonaton

A zsúfolt reggeli vonaton egy fiatal pár mellé kellett befurakodnom. Aztán kiderült, hogy ők nem is egy pár, most ismerkedtek meg. Egy szerb lány és egy magyar fiú angolul fűzik egymást. Ez már a többedik csajozós/pasizós jelenet, amibe belecsöppenek a miskolci vonaton.

Nemtudás és remény

Egyetlen reményünk, hogy nem tudunk eleget. Mert végül is minden racionális megfontolás oda vezet, hogy minden összeomlik. Csak abban bízhatunk, hogy nem vagyunk elég okosak ahhoz, hogy minden eshetőséget számba vegyünk.

Reményracionális

Kitaláltam a reményracionális cselekvés fogalmát. Amikor elolvasol egy könyvet vagy megveszel egy tárgyat – nem konkrét céllal és nem is szenvedélyből, hanem azért, mert van egy olyan intuíciód, hogy ez valamikor hasznos lesz. De nem tudod még, mi lesz a haszna.