2019. május 16., csütörtök
Az önzésről
Na most Gulyás Gergelytől megtudtuk, hogy gyereket örökbefogadni önzés. Lehet benne valami, sőt igazság szerint sokszor saját gyereket vállalni is önzés. Az én esetemben biztosan az volt, hiszen nem a nemzet, pláne nem az emberiség érdekeit tartottam szem előtt, azt meg végképp hülyeség lenne állítani, hogy a majdani gyerekeiméit. Csak nem akartam egyedül maradni.
Vivaldi
Már ofisöl: lassan egy hete a Vivaldi böngészőt használom, tök jól működik, eddig semmit nem kellett nélkülöznöm, amit a Chrome-ban megszoktam. Azt sem mondom, hogy többet tud, mint a Chrome, de pénteken berágtam, mert a Chrome makacsul megtagadta, hogy betöltse a Gmailt és a Drive-ot.
2019. május 15., szerda
Szavak nélkül maradunk
Hát én nem vagyok egy idegengyűlölő, de ez a "szavak nélkül maradtam" azért megfekszi a gyomrom. Nem baj, majd megszokom, tényleg csak arról van szó, hogy az öreg ember rugalmatlan. :)
Magyarország iszlamizácója
Nekem úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány iszlamizálja az országot. Természetesen nem abban az értelemben, hogy Allah szeretetét hirdetné, hanem az iszlám fundamentalizmus szellemi örököseként tagad meg olyan európai vívmányokat, mint az emberi és polgári jogok, a nők és férfiak egyenjogúsága és a szekularizált állam.
2019. május 13., hétfő
Pornó
Pornóvideó vasárnap 21 órakor. Ez volt kiírva a tévében. Csodálkoztam, hogy már ilyen is van, de kiderült, hogy ez egy film címe.
2019. május 12., vasárnap
Tabudöntögetés
Nem tudom elég frappánsan megfogalmazni, csak ez a bonyolult mondat bír kijönni belőlem. Szóval egy olyan országban, amely lassan egy évtizede vállvonogatva érvényesnek tekint olyan parlamenti választásokat, amelyeken rendre megsértik a legelemibb szabályokat, miért csodálkozunk, ha az állam érvényesnek ismer el csalással megszerzett felvételi pontszámokat? A jogszerűség nyilván valami hülye liberális tabu.
2019. május 1., szerda
Az értelmiségi létről
Utoljára 1982 és 88 között éreztem magam szabad, alkotó értelmiséginek, amikor az MSZMP KB Párttörténeti Intézetében dolgoztam. Megkérdezték, mit akarok kutatni, megmondtam, azt mondták jól van, aztán csináltam. És még csak azt se mondhatom, hogy senkit nem érdekelt a dolog, mert érdekelte a kollégáim egy részét, segítettek és megbíráltak időnként. Ezzel semmit nem akarok mondani a létező szocializmusról, nem következik ebből az, hogy az jó volt, vagy ilyesmi. Csak azt mondom, nem jó az, hogy ma ilyen nincs. Az országnak nem jó hosszú távon. Ez most arról jutott eszembe, hogy a mai szép ünnepi napon nem tudok felállni a számítógép elől: szövegeket másolok egyik táblázatból a másikba, és közben szorongok, hogy mennyi mindent kellene még ma elvégezni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)