Miért vettem mégis meg? Mert nem tudtam ellenállni: 40 ezer forintért egy nem egészen egykilós pici és mégis igazi számítógépet venni, ez azért nem semmi. Nézzük, mire is használhatjuk!- Az ágyra heverve olvashatom otthon az íméljeimet vagy különböző elektronikus dokumentumokat. (Nagy a család, van több pc és wifi.)
- Könyvtárban, értekezleten, megbeszélésen jegyzetelhetek.
- Akár a vonaton is dolgozhatom.
1. lépés: a Windows újratelepítése
Mint látni fogjuk, igazából (majdnem) semmi szükség az operációs rendszer mellett további programokra, de az azért mégsincs rendben, hogy a gép merevlemeze (valójában SSD) teljesen tele van. A Windowsnak szüksége van némi helyre, hogy lélegezni tudjon, enélkül bármelyik pillanatban kifogyhatunk a tárhelyből, és ez idegesítő galibákat okozhat. Az EeePc-tulajdonosok legjobb barátja az nLite nevű alkalmazás, amely segít tárhelyet felszabadítani. Az nLite azt tudja, hogy a Windows telepítőlemezéből készíthetünk egy másik lemezt, amelyben igényeink szerint testre szabhatjuk a telepítést. Integrálhatjuk a telepítőbe a Windows frissítőcsomagjait, a szükséges drivereket, beállíthatunk előre egy csomó dolgot, de nekünk most az a legfontosabb, hogy a rendszer minden eleméről eldönthetjük, hogy akarjuk-e vagy sem. Az nLite használatáról EeePc-n itt olvashatunk egy tömör, de az alapkérdésekben jól eligazító összefoglalót.
Én nem vagyok igazán hozzáértő, ezért óvatos voltam. Néhány dologban persze biztos lehettem: nem lesz szükségem a Windows Media Playerre, a Movie Makerre, az Outlook Expressre, a messengerekre, a játékokra, a Paintre, egyáltalán semmi extra progira. Kihagytam még jó néhány dolgot, amiről joggal feltételezhettem, hogy nem lesz szükségem rá. Miután elkészült a telepítőlemez, egy külső CD-meghajtó segítségével telepítettem az új Windowst, és... sikerült! Sok helyet nem nyertem, de azért valamit igen: 322M szabad helyem van e pillanatban. Az új Windows tartalmazza az SP3 frissítőcsomagot, de további frissítésekre, azt hiszem, nem szabad gondolni. Kikapcsoltam az automatikus frissítések opciót.
Hogy pontosan mit hagytam el, és mit tartottam meg, azt nem részletezem. Egyrészt mert nem emlékszem, másrészt mert tényleg nem értek hozzá, sokszor hazardíroztam, és nem biztos, hogy mindig helyesen jártam el. Mindenesetre eddig hiba(üzenet) nélkül működik. Lehet, hogy több komponenst is kihagyhattam volna. Az Internet Explorert a biztonság kedvéért megtartottam, de talán nem lett volna muszáj.
2. lépés: hordozható programok beszerzése
Most tehát van egy elég jól működő gépünk, amivel semmit sem lehet csinálni. Egy pillanatra én is meglepődtem, amikor egy ímélhez mellékelt Word-dokumentumot akartam megnyitni, ahogy szoktam, és a Windows nem tudta, milyen programot használjon ehhez. A gépemen (Enikőn) a szó szoros értelmében semmi sincs az IE-n és a Jegyzettömbön kívül. A megoldás a flash meghajtó (pen drive) és az arról futtatható hordozható (portable) programok. A hordozható szoftver nem igényel telepítést, nem ír át semmit a Windowsban, és minden beállítást a saját mappájában tárol. Ez lehetővé teszi, hogy akár egy pen drive-ról vagy memóriakártyáról futtassuk, és most éppen ez a cél. Enikő tud SD-kártyát olvasni, de én pen drive-val dolgozom. Fontos a nagy tárolókapacitás (8 gigásat használok), de ha programokat akarunk futtatni flash memóriáról, oda kell figyelni a sebességre is.
Az ingyenes hordozható programok választéka egészen elképesztő. A legfontosabb a böngésző: a Firefox, az Opera, de a Chrome is rendelkezik hordozható változattal. Pennyn, a pen drive-omon ott van a teljes Open Office, van rajta professzionális képszerkesztő, jegyzettömb, számológép, PDF-olvasó, titkos adatokat tároló szoftver, vírusirtó és kémprogramkereső, médialejátszó, videószerkesztő, tömörítő, csevegőprogram - mi nincs? Hordozható szoftvereket sok helyen találunk a neten. Én csak két lelőhelyet használok (bár egy-két fontos progit máshol találtam meg). A két alapvető lelőhely: a PortableApps.com és a Portable Freeware Collection.
A flash memória természetesen adattárolásra is kitűnően alkalmas. A legjobb, ha az elsődleges gépünkön tárolt adatokból a legfontosabb 2-3 gigabyte-ot folyamatosan szinkronban tartunk a pen drive-unkkal.
3. lépés: a webalkalmazások használatba vétele
Ha nincs a gépünkön megfelelő program, használjuk a neten található, távoli szerveren futó programokat. Néhány ezek közül egészen megszokott, hiszen a Gmail voltaképpen egy távoli szerveren futó levelező kliens. De ha kicsi a gépünk - voltaképpen ezért hívják netbooknak -, hozzá kell szoknunk, hogy egyre több területen ilyen alkalmazásokra támaszkodjunk. A Gmailben soha nem használtam azt a lehetőséget, hogy a mellékleteket Google-dokumentumként nyissa meg. Most azonban ez nagyon praktikusnak bizonyul. Ugyanezt a funkcionalitást kínája az OpenItOnline nevű Firefox-kiegészítő, sőt többet. A Google Dokumentumok kitűnő szövegszerkesztője, táblázatkezelője és prezentációkészítője mellett több nagyon jó ingyenes képszerkesztőt is találunk a neten. És akkor mi kell még?
Megmondom azt is. A konstrukció egyik gyenge pontja a vírusvédelem. Az eddigiekből is látszik, hogy a gépen nem futtathatunk rezidens antivírus szoftvert. Egy dolgot tehetünk, időnként végig kell szkennelni a rendszert vírusok és kémprogramok után kutatva. Ezt szintén tehetjük pen drive-ról, vannak hordozható vírusirtók és kémprogramkeresők. De fontos tudni, hogy a nagy vírusvédelmi cégeknek (ESET, Panda) vannak online futtatható víruskereső szolgáltatásai - ingyen.
Hát így készül az EeePc kőleves.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése