Hogyan tovább?

Nehéz belenyugodni, hogy életem hátralevő részét egy nyomorult diktatúrában kell leélnem. Ha a hazámat kézben tartó bűnszövetkezet ázsiai nagyhatalmak üzletfele, az van akkora csapda, mint ha katonai megszállás alatt lennénk, ahogy egykor. Visszatérő gondolatom, hogy katasztrófákra várva eljöhet az a pillanat, amikor nem a katasztrófa elkerülésén kell agyalni – mert azt már elcsesztük –, hanem azon, hogyan éljük túl a katasztrófát. De ezt főleg a világ sorsára értettem. És valahogy a távoli jövőre gondoltam, vagy legalábbis a következő generációra. De most a saját életemről van szó, ebben az országban.