Drága munkatársaim munkakörileg elvitték a gyerekeket libegőzni, de helyben nem adtak nekik számlát. Sebaj, mind a jegyeken, mind a cég weboldalán szépen le van írva, hogy lehet utólag számlát igényelni a BKK-tól (vagy BKV-től? sose tudom). Három módja van ennek: telefonon, ímélben vagy személyesen. Ímélben próbálkoztunk először, de mivel teltek a napok, és válasz nem érkezett, mondtam, elmegyek szerencsét próbálni az Akácfa utcába. Valahogy arra számítottam, lesz ott valami ügyfélszolgálatnak látszó helyiség vagy ilyesmi, ehelyett a Cég székházát találtam meg beléptető rendszerrel meg minden. A portán megmondtam, mi járatban vagyok, de kiderült, hogy ügyfeleket csak hétfőn és szerdán fogadnak. Ami rendben is van, de ez se a neten, se a jegyen nem volt feltüntetve, sőt az épület kapujában sem volt kiírva. Szomorúan baktattam haza, és amikor eljött az ideje, újra elmentem az Akácfába. Elmondtam a portán, hogy libegőszámlát szeretnék, erre elkérték a személyimet, felírták az adataimat, adtak egy belépőkártyát, és eligazítottak az I. emelet 168-ba. Álmodni szoktam ilyen folyosókról, amelyek ide-oda kanyarognak, és nem lehet rajtuk egy rendes vécét találni. Végül megtaláltam a keresett irodát, de azt mondták nagyon kedvesen, hogy mellettük a 170-ben foglalkoznak az ügyemmel. És valóban, itt már célba értem. A hölgy mosolygott, rögtön tudta, hogy libegőszámlát szeretnék, elkérte a jegyeket és a címet, majd munkához látott. 15-20 percet dolgozott, és láthatóan tényleg ezek foglalkozott, majd megköszönte a türelmem, visszaadta a jegyeket, és közölte, hogy nem ő adja a számlát, menjek le a földszint 59-be, de ez már egyszerű lesz. Lementem, újra körbe-körbe a folyosón, a hölgy úgy fogadott, mint aki már várt, kedves volt, és gyors, a kijárat is közel volt, lehúzni a kártyát, visszaadni, és már kész is vagyunk. Hát ennyi volt az egész.
Ja, és isteni hely, mindenki köszön a folyosón, néha tegeződve, nyilván meggyőződésük volt, hogy kolléga vagyok, csak meg sose láttak.
Kafka fel akar támadni.
VálaszTörlés