Beszéljünk végre a fontos dolgokról is! Itt van például a Faust egyik legismertebb ikonikus mondta:
Fiam, fakó minden teória,s a lét aranyló fája zöld.
Ez Jékely Zoltán fordítása, a most nekünk érdekes második sor így hangzik az eredetiben:
Und grün des Lebens goldner Baum.
És legalább negyven éve, vagyis amióta először olvastam ezt a szöveget, nem értem Jékelyt. És úgy érzem, most jött el az idő, hogy ezt kiírjam magamból. Ha a német sort szó szerint lefordítjuk, ezt kapjuk:
s az élet aranyfája zöld.
És mit ad Isten, ez poétikai-verstani szempontból is teljesen rendben lévőnek látszik. Oké, egy ponton bicsaklik a jambus, az eredetiben pedig nem, de ennyi azért belefért volna az egész költemény verselését nézve. Mi vette vajon rá a jeles fordítót, hogy az "élet" helyett a "lét"-et emlegesse? A kérdés persze azért érdekes, mert a filozófiai fordítási hagyomány a kettőt élesen megkülönbözteti, a "lét" Hegeltől Heideggerig a "Sein" fordítása, márpedig arról sok minden eszünkbe juthat, de hogy zöldellő fája van, az pont nem. Mondhatjuk persze, hogy más a költészet, és más a filozófia, de talán pont Goethe (és a Faust) esetében én mégse mondanám.
Ha viszont "lét", akkor az "aranyfája" túl rövid, lesz tehát belőle "aranyló fája". Első pillantásra mindegy. De talán mégse. Attól tartok, hogy a zöld aranyfa is egy kicsit izé, és ez a képzavar a német mestertől van, nem tudunk vele mit kezdeni. De ezt még lehet úgy értelmezni, hogy az "arany" jelző a zöld fa belső értékére utal, és így nem bántja annyira a szemet, mint az "aranyló" jelző, amely kifejezetten a látványt és a színt idézi.
Még egyszer: nem kötözködnék én a "lét aranyló fája" miatt, nem keresnék a kákán is csomót, ha nem lett volna kéznél a sokkal egyszerűbb és pontosabb megoldás. Persze a jó Homérosz is alszik néha, és az ilyen botlások (ha szabad így neveznem) teszik igazán szerethetővé a hatalmas Goethét és a csodálatos Jékelyt.
A képen Klimt: Az élet fája
Imre, nem akarja megjelentetni! (Amilyen a formám, most fogja majd.) "Und grün des Lebens goldner Baum." Goethe a Lebens=élet szót használja, ami nem azonos a Sein = lét -tel sem alaktani, sem jelentéstani szempontból. Feltehetően (talán) mégsem Goethe volt, aki nem tudta a jelentéskülönbséget, tehát nem véletlenül használta az "élet"-et a "lét" helyett. Szerintem nem az aranyló vagy nem aranyló fordítással van a hiba, hanem a Goethe-i Lebens helyett a Sein Jékely féle önkénye zavaró.
VálaszTörlésDe hát ezt mondom én is, és elég rossz hír, ha más jött ki belőle. Goethe szemére én kizárólag azt hányom, hogy nehezen elképzelhető, hogy valami egyszerre legyen zöld és arany. Alapvetően a fordítás az, amibe beleütköztem, pont az, amiről te is írsz.
VálaszTörlés