Tanuljuk a politikát

Nem azért lelkesít az ápolók mozgalma, mintha esély lenne valamiféle áttörésre. Nincs. Sokkal fontosabb az, hogy mintha lassan megtanulnánk, hogy kell ezt csinálni. (És ezért az egész társadalom hálás lehet az ápolónőknek.) Ennek a mozgalomnak van néhány új vonása, ezeket érdemes lenne számba venni. Az első, hogy van arca. Én nem tudom pontosan megfogalmazni (és nem is tudom), hogy milyen szerepet játszik Sándor Mária ebben a dologban, de abban egészen biztosnak érzem magam, hogy olyat, amivel analóg jelenséget nem találunk az utóbbi évtizedek tiltakozó megmozdulásaiban. Hiteles emberi arcot ad a mozgalomnak. A második, hogy a nővérek minden eddiginél profibban bánnak a jelképekkel. Kitalálták a fekete ruhát és a fekete szalagot, és országosan ismertté tették. Jelvényt szerkesztettek kifejezetten a keddi demonstráció népszerűsítésére, és azt virtuálisan és valóságosan is használták. (Ez utóbbihoz hathatósan hozzájárult pl. Karlowits-Juhász Orchidea, csak mondom. :) ) Az ilyen jelképeknek óriási identitásformáló szerepük van, pl. a fekete ruhás szelfik publikálásával folyamatosan napirenden tudták tartani az ügyet a Facebookon. Ha így megy tovább, legközelebb már énekelni is fogunk az utcán. :)