Búcsú

"Kriszta szépen, csöndben ment el. Nem, nem szenvedett. Úgy négy óra felé azt mondta, ne haragudjak. Hát mondom, dehogy haragszom, mind kínlódunk itt. Aztán behívta ezt a nővért, Anikót, neki is mondta, hogy ne haragudjon rá, és bejött András is, tőle is bocsánatot kért. Aztán később jött újra Anikó, hogy kiürítse azt a zacskót, tudja, a vizeletet, és láttam az arcán, hogy baj van. Kérdeztem, hogy meghalt? Azt mondta: mindjárt."