Vegyük-e komolyan?

P már tudta, hogy halálos beteg, amikor ezt elmesélte. A sokadik értettségi találkozón megjelent a nagyon öreg tanár is, és kifejtette, hogy mi a hosszú élet titka: semmit nem szabad komolyan venni. P-t ez felháborította, minden ízében tiltakozott. Ő inkább ezt akarja örökül hagyni: igenis komolyan kell venni az életet, ő mindig komolyan is vette. Sokat gondolkodtam ezen. Én soha nem voltam cinikus, most mégis azt mondom: lehet, hogy az öreg tanár egy ellenszenves alak volt, de ezt talán jól látta. Ha elengedjük azt a görcsös eszmét, hogy minden rajtunk múlik, talán boldogabbak lehetünk. És ez nemcsak nekünk jó, hanem a környezetünknek is. Ami nem azt jelenti, hogy leszarjuk. Csak azt, hogy a lényegre figyelünk.