Rónay László egy írása emlékezetembe idézte Donáth Tibort, az anatómust. Kiderült, hogy 16-ban volt 90 éves. Amiből viszont az következik, hogy amikor minket tanított, nagyjából 52 éves volt. Mindig lenyűgöznek az életkorok. Hogy az akkor megközelíthetetlen tekintélynek számító professzorok fiatalabbak voltak, mint én most. (Hahn István is alig volt idősebb akkor mostani énemnél.)
Ugyanúgy kerültem kapcsolatba Donáth professzorral, mint – felteszem, 20 évvel korábban – Rónay. A pedagógia szakosoknak ezek szerint mindig is ő tanította az anatómiát. (Rónay idejében a 30-as évei elején járhatott, de már professzor volt, Rónay legalábbis így emlegeti.) Én valami miatt hülyeségnek tartottam ezt a féléves anatómia-fiziológia kurzust (ma már bánom persze), és nem nagyon tanultam, vagyis hát alig. Vizsgázni valamiért egyedül mentem hozzá, úgy értem, akkor más vizsgázó nem volt. Azt mondta, meséljek az agyról. Persze nem nagyon tudtam semmit. Erre bizonyos szomorúsággal azt mondta: legyen közepes. Az a bölcsészeknél rossz jegynek számít, ugye?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése