Diktatúrák és filozófusok
A diktatúrák soha nem követik a filozófusok, teoretikusok útmutatásait. Nem, a szocializmusban sem tették. Az összefüggés fordított. Egyes filozófusok, teoretikusok úgy érzik, hogy (végre) eljött az ő idejük, megvan az az erő, amely utópiáikat megvalósítja, és csatlakoznak az új rendszerhez. A hatalomnak ez úgy kell, mint egy falat kenyér, hiszen legitimációs erő rejlik benne. A filozófus meg lassan elhiszi, hogy tényleg neki lett igaza. Alig kellett változtatni az eredeti koncepción.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése