Budán

A sors kiszámíthatatlan szeszélyéből a Zivatar utcában kellett bóklásznom ma. "Budán nem jó, ott minden ferde" -- jut eszembe mindjárt lányom tömör ítélete. Igaz, sőt öregen még igazabb, de nemcsak ez a baj. Idegen is minden, szinte ijesztő. Mások az emberek is az utcán. Ez nyilván szégyellni való előítélet, de az is igaz, hogy az első élményem egy nagypapa. Az unokája körülötte ugrál, ő telefonál, és azon rugózik, hogy Sargentininek milyen viccesen hülye neve van. Nem jó itt. Már húsz perc után vágyom vissza a 99-es busz meghitt őrületébe.