2018. szeptember 16., vasárnap
Én így szaxofonozok
Újra és újra megkérdezik (jogosan), hogy miért kezdtem el a gyógymasszőrképzést. A kérdés zavarba ejt, mert sem az ár, sem a terhelés nincs arányban azzal a válasszal, hogy nincsenek terveim. De akkor miért? Azt hiszem, nem tudok mást mondani, mint hogy önmegvalósítás. Ilyen alkonyati izé, hogy hátha van bennem más is. Pár éve egy szakmámbeli elmondta, hogy ő pl. ötvenvalahány évesen kezdett el szaxofonozni. Ez megragadott, mert tök szívesen szaxofonoztam voltam én is, csak az a baj, hogy egy egyszerű dallam visszaadására is képtelen voltam világ életemben. Hát talán én így szaxofonozok. Már ha végigcsinálom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése