Két sírás között

Összeszorítja a száját, és merően a szemembe néz. Olyan, mintha dühös lenne. De már tudom, hogy ilyenkor a sírás fojtogatja, néha el is sírja magát. Nem tud megbékélni azzal az állapottal, amibe a teste jutott: a bal oldala teljesen lebénult. Néha kimegyünk cigizni. Besegítem a kerekesszékbe. Szereti, ha én segítek neki, mert hagyom, hogy saját erejéből másszon a székbe, de közben stabilan meg tudom tartani a testét. Önző öröm tölt el ilyenkor, örülök, hogy képes vagyok megoldani a feladatot. Máskor tornázik, próbálja megmozdítani a béna bal lábát. És igen, sikerül! Apró (?) sikerélmények viszik előre, tartják mozgásban, tartják életben.