Pasziánsz

Amikor kiderült, hogy mindketten pasziánszozni szoktunk az éjszakában, egyetértettünk abban, hogy a játékot nehéz abbahagyni. Mert ha sikerül, azért, ha nem sikerül, ezért érzünk kényszert a folytatásra. Jó érzés volt, hogy egy ilyen fontos kérdésben megértettük egymást. Erre a beszélgetésre emlékszem, aztán hallottam, hogy meghalt. Váratlanul és fiatalon. A halálhoz mindenesetre fiatalon. Sokan szerettük, bár én alig ismertem. Évekkel korábban egy intézetben dolgoztunk: ő régi motoros, én egy másik részlegen 30 éves új ember, osztályvezető. Akkoriban történetesen botrány volt az intézetben, és én lettem a fegyelmi bizottság elnöke (vagy csak tagja?), ő pedig a "vádlott". Mulasztás volt a háttérben, nem valami nagy bűn, valahogy le kellett rendezni. Érdekes, hogy később soha nem éreztette velem, hogy így indult a kapcsolatunk. Még érdekesebb, hogy ezen nem is csodálkoztam.