Csattanó nélküli történet

Nála vettem fel a felvilágosodás irodalmáról szóló szemináriumot. A legtöbben már az előző félévben is hozzá jártak, és ő azzal kezdte, hogy térjünk át a tegeződésre (mert így egyszerűbb – valami indoklást mindig kell mondani). Egy kicsit csodálkoztam, hogy magázva kezdi, aztán vált tegezésre. 28 éves tanársegéd volt. Meg azt is mondta, hogy egész félévben Csokonaival fogunk foglalkozni. Aztán vizsgáztam is nála, Kármánt kérdezte. Nagyon felkészületlen voltam, ezért azt mondta, hogy ez közepes, de visszajöhetek, ha akarok. Nem akartam. Ez volt a bölcsész módi: ha valaki nagyon nem tudott semmit, akkor hármast kapott, de nem volt muszáj beírni, nem volt még Neptun, a jó lelkű tanár meg nem történtnek tekinthette a vizsgát. A történetnek nincs csattanója, csak kikívánkozott belőlem. Ma annak rendje és módja szerint a szakma egyik nagy tekintélyű kutatója. Közelít a hetvenhez.