Tekhné és logosz?

Fogalmilag egyszer át kéne gondolni ezt is: kétféle oktatás van. Nagyon kétféle, mert valószínűleg egész más módon kell képezni az egyikre, mint a másikra: más a didaktikájuk. Az egyik oldalon egy jól körülhatárolható kompetenciára való felkészítés áll (képzés?). Példák: szakképzés, idegen nyelvek, gépjárművezetés. A másik oldalon valamiféle beavatás egy hagyományba (művelés?). Példa lehet az iskolai közismereti tárgyak többsége. A 60-as évektől világszerte nagy karriert befutott optimalizációs oktatási modellek az első kategória tapasztalatait próbálják – valószínűleg hiába – kiterjeszteni a második kategóriára. (Pontosan tisztázni a kompetenciafejlesztési célokat, azokat taxonómiába rendezni, eredményes eljárásokat rendelni melléjük.) A két oktatási típus kétféle vizsgát is igényel: a "képzésnek" valószínűleg a kritériumorientált vizsga felel meg (tudja vagy nem tudja?), míg a "művelés" esetében ilyen kritériumszint csak önkényesen határozható meg, viszont egy versenyvizsgán mérhetők a mélységbeli különbségek. A "képzés" esetében a motiváció egy didaktikai eszköz, a "művelés" esetében voltaképpen ez a cél.