A közös olvasásról

Bocsánat, de muszáj magamtól idéznem egy tízéves szöveget. Saját magamnak is figyelmeztetésül.

Mert a közös olvasás, a más szemével olvasás arról is szól, hogy a dolgokat ne feltétlenül saját korábbi tapasztalataink nyomán kialakult előítéleteink alapján ítéljük meg. Hogy ne legyünk bezárva előítéleteink ketrecébe. És ha jól meggondoljuk, ez az iskolai oktatás legnagyralátóbb célja is: annak felismertetése, hogy a dolgok bonyolultabbak, mint gondolnánk, és hogy másképp is lehetnek, mint hisszük. Olvassuk tehát a világot egymás szemével, tegyük fel egymásnak a kérdéseket, amelyek foglalkoztatnak, és olvassuk újra a Bánk bánt. Legyen ezentúl példaképünk Simon, aki álmából felriadva is korunk legfontosabb üzenetét ismételgeti: „De hátha mégis úgy lehetne?”