Elkezdtem használni a Facebookot (2007 lehetett), és nagyon tetszett. Éreztem, hogy beszippant, de azt gondoltam, ez így lesz jó. Aztán ezt gondoltam: ha pedagógusként meg akarom érteni a fiatalokat, használnom kell azokat a médiumokat, amiket ők is használnak. Éspedig teljes mélységükben. És akkor már büszke voltam, hogy jobban ismerem a Facebookot, mint a fiatalok. És tudtam, hogy függő vagyok, de azt gondoltam, hogy ha meg akarom érteni a Facebook-függő fiatalokat, akkor nekem is függővé kell válnom. És aztán rájöttem, hogy a Facebook nagy társadalmi károkat okoz. De azt is gondoltam, hogy ez elkerülhetetlen. Aztán rájöttem, hogy mindezt csak azért gondolom, mert függő vagyok. És akkor bejelentettem, hogy le akarok jönni a Facebookról. És a barátaim türelmesen elmagyarázták nekem, hogy ez csak egy eszköz, és ha jól használom, nem árt. És hogy szükségük van rám a Facebookon, mert olyan jókat posztolok. De szerencsére volt elég erőm, hogy mindezt figyelmen kívül hagyjam.
Rémes, hogy itt a blogon nem lehet lájkolni, amiket írsz. :-D
VálaszTörlés:)
VálaszTörlésÉn 2011 óta vagyok FB-függő. Az egyetem után külföldön dolgoztam (2010-2013-ig), mert 2009-ben "itthon" nem találtam munkát - se magyartanárit, se másmilyet. Én a "kapcsolatban levés" illúziója miatt kaptam rá a FB közösségi oldalra. Van 600 FB ismerősöm, de ebből max. kb. 150-200 emberrel volt szerintem tartósabb közeli kontaktusom, rokonság, barátság vagy egyéb (iskolai, munkahelyi, vagy más élő közösségi eredetű) ismeretség formájában. Olyan 30 fő alatt van azok száma, akikkel még most is van rendszeresebb, élő kapcsolódásom (és a FB-on is ismerőseim). Miattuk (is) vagyok még fent, de tudom, hogy valójában önkifejezésre, közlésre használom az oldalamat - mint egy blogot... engem így húzott be az oldal: itt élem ki a meg nem élt emberi és pedagógusi késztetéseimet: verseket, "bölcs" idézeteket, zenéket, aktualitásokkal összefüggő vagy általam hasznosnak vélt cikkeket osztok meg, és néha fotókat is - kirándulásokról, a természetről vagy egyéb dolgokról (pl. könyvekről vagy más dolgokról), amit én személy szerint érték(es)nek gondolok... Persze én is érzem ennek az egésznek a ferdeségét... mert tudom/érzem, hogy a közléseim, megosztásaim így nem feltétlen azt a célcsoportot érik el, akiknek én ilyen módon szeretném megmutatni magamat (barátaim, szellemi "rokonaim"). Illetve tudjuk, hogy pár like vagy rövid komment nem pótolja a valódi párbeszédet, az értelmes és érdemes kommunikációt! Ijesztő, hogy mennyi minden meg tud jelenni egyszerre, egymás mellett egy ilyen "liberális" (mert kereskedelmi alapú, marketing) oldalon... Too much (shit)! Amit viszont jónak tartok, az a Csoportok funkció, ahol a hasonló vagy azonos érdeklődésű emberek tudnak összejönni, együtt tanulni, párbeszédbe elegyedni egy-egy konkrét téma, témakör kapcsán. Talán ez az egyetlen funkció az, ami valóban "értelmesen közösségivé" teszi az oldalt... és én még emiatt vagyok rajta. (Amúgy hamarosan le fogom szűrni majd az "ismerőseimet" és akikkel nem volt vagy nincs is valódi kapcsolatom, őket törölni fogom. Ezzel majd felére/harmadára fog a szám csökkenni.) Egyébként teljesen igaza van, mert alapvetően nem jó irányba viszi el a szokásokat a FB. Valódi közösség-építésre csak korlátozottan használható, de a legtöbben nem erre használják. Így bármi megjelenhet rajta, bármikor... - ami tényleg nehezen tolerálható (és ugye ott van még a manipuláció is, amikor mindenféle hirdetésekkel bombázzák az embert). De gondolom, efféle fejtegetések a közösségi média hatásairól (és pro/kontra megközelítéseiről) már születtek, születnek. Tény, hogy nem a FB-on kéne szocializálódni a mai fiatalságnak (se). De nagyfokú tudatossággal - amire én is törekszem - lehet jóra is használni, pl. szakmai csoportok kapcsolódására. De az is igaz, hogy ehhez nincs feltétlenül szükség FB-ra! :)
VálaszTörlésSzabó Edina voltam (vagyok), valamiért Unknown-ként jelent meg a posztom - ha tudom, beállítom majd hogy ne legyek Ismeretlen hozzászóló. Csak még új vagyok a Twitteren. :D
VálaszTörlésÉs itt is "új" vagyok. :D Bocsánat.
VálaszTörlésSzép napot kívánok :)
Nagyon hasonlóan vagyok én is. (Talán azzal a különbséggel, hogy én soha nem szerettem a csoportokat a FB-on :).) Abszolút tudatában vagyok a pozitívumoknak, nagyon sokszor vettem hasznát a FB-profilomnak, az ún. gyenge kapcsolatoknak, és mindez nagyon fog hiányozni. És sajnos nincs olyan szolgáltatás, ami mindezt a hasznot pótolja. És mégis: nagy felszabadulás ez, már érzem, hogy időm szabadul fel. De ami nekem a legfontosabb, az nem a FB rám gyakorolt hatása, hanem az a kér, amit a társadalomnak okoz. Látszólag egyesít, összehoz, valójában szétforgácsol, felszámolja azt a jót, ami a különbözők találkozásából származik.
VálaszTörlés"kár" helyett "kér"-t írtam.
VálaszTörlésIgaza van, egyetértek, ez nem "kultúra" ami a FB-on megy... És a(z onnan) felszabaduló idő nagyon értékes! Én is igyekszem kivonni magam a FB -ozásból, amennyire lehet. A "minőségi idő" nekem is egyre fontosabb (újra). Szép napot, napokat, ismét, üdvözlettel. Sz. Edina
VálaszTörlés