Állítólag sírni hasznos, olvasom, hogy az infarktus megelőzésére is jó. De a tanácsadók bölcsessége addig terjed, hogy ne féljünk sírni. Pedig aki nem sír, annak pont az a baja, hogy nem képes rá. És ki hallott már olyan tréningről, ahol sírni tanítanak?

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151617617560225

Jobb állva meghalni, mint térden állva élni - mondta a szenvedélyes asszony, aki aztán elég sokat élt térden állva a saját akaratából. Viszont alighanem mégis neki volt igaza.

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151613140835225

Mindent túl lehet élni, csak azoknak a jóindulatát nem, akik akaratod ellenére meg akarnak kímélni a fájdalomtól. Tuti, hogy abba fogsz belehalni. (A szegény kis szimbolista klapec újabb nyöszörgéseiből)

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151602276130225

Persze legeltetheted a szemed kedvtelve a fehérneműmodellen. A végén úgyis csalódni fogsz: nem az a fej van a tetején.

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151599918710225

Eltette a Barikádot, elővette az Emmát. Egy önmagát mindenoldalúan művelő utastárs.

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151588226115225

A reménytelenség egyik nagy előnye, hogy nem fél az ember semmitől. Mert tényleg mitől is?

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151587656810225

Felíhvás demokráciakörök létrehozására

Amikor a tekintélyuralmi rendszerek megszilárdulnak, és a demokrácia intézményei eltorzulnak vagy megszűnnek, a legnagyobb veszély a felejtés. Elfelejtjük a múltat, és elfelejtjük azokat a szellemi eszközöket (elméleteket), amelyek segítségével elemezhetjük a jelent. Az amnézia védtelenné teszi a társadalmat, felszámolja a köztársaság immunrendszerét, és felkészít az önkényuralom elfogadására. Ez az amnézia nem az Orbán-kormánnyal kezdődött, és nem szűnik meg a veszély, ha ez a kurzus megbukik. Az, hogy a köztársaság mennyire nem védi magát a támadásokkal szemben, világos jele annak, hogy eleve súlyos betegségek hordozója volt. Ráadásul a felejtésben érdekelt (tehát távolról sem konzervatív) kormányzat megbízható szövetségesre talál a posztmodern tömegkultúrában, amely egyfelől csak azt tartja értéknek, ami éppen trendi, másfelől elzárkózik a hosszú szövegektől. Ilyen helyzetben a politikai cselekvés talán legfontosabb formája a tanulás, az igazság keresése, a felejtés elleni küzdelem.

A szélsőjobb térhódítása a fiatalok között, masszív jelenléte az egyetemeken különösen élesen veti fel a demokratikus értelmiség felelősségének kérdését. Nincs mese: ki kell dolgoznunk, mit tehetünk az ifjúság visszaszerzése, demokratikus politikai nevelése érdekében az iskola, az egyetem falain belül és azokon kívül. Ez a felelősség természetesen alapvetően az intézményes oktatás vállát nyomja. De az oktatási reform jogos igényétől függetlenül el kell kezdenünk megszervezni a közélet iránt érdeklődő fiatal demokraták demokratikus olvasó- és vitaköreit.

A demokráciakörökön helye van az előadásnak is, de a szövegfeldolgozó szemináriumnak és persze a játéknak is. Kik tartanák a foglalkozásokat? Elsősorban azok a fiatal és középkorú kutatók, egyetemi, főiskolai és középiskolai tanárok, akik tudományos és oktatómunkájuk mellet fontosnak tartják a közéleti cselekvést is. Egy lehetséges modell, hogy valaki állandó vezetőként összetart egy demokráciakört, és időről időre meghív egy-egy az adott témához nagyon értő szakembert. A téma lehet történelmi (érzékeny kérdések, szembenézés a múlttal, felejtésre ítélt témák, mint pl. a munkásmozgalom története, ami a társadalmi önszerveződés nagyon tanulságos és sikeres példája), szociológiai (a magyar társadalom alapbajai, pl. a szegénység vagy a cigány – nem cigány együttélés kérdései) közgazdasági (értsük meg korunk gazdasági szituációját), de akár irodalmi is, ha éppen az látszik szükségesnek.

Én nem tudom, hogy kell ezt csinálni, nincs tapasztalatom, de érzem a cselekvés kényszerét. Olyan szövetségeseket keresek, akik a kezdeményezéstől sem riadnak vissza. Ezért hoztam létre a Demokráciakörök nevű csoportot. Én ide nem fogok senkit név szerint meghívni (egy áldozat kivételével, mert anélkül nem lehet csoportot létrehozni :) ), mert nem akarom, hogy bárki úgy érezze, nyomást akarok gyakorolni rá. Ha úgy érzed, tenni tudsz az ügyért, jelentkezz a csoportba. Ezt a felhívást többször meg fogom osztani, hogy minél többen lássák. Oszd meg te is, ha egyetértesz! Találjuk meg egymást, mert egyre nagyobb a baj!

A Demokráciakörök a Facebookon: http://www.facebook.com/groups/630675883614329/

http://www.facebook.com/notes/imre-knausz/fel%C3%ADhv%C3%A1s-demokr%C3%A1ciak%C3%B6r%C3%B6k-l%C3%A9trehoz%C3%A1s%C3%A1ra/10151376830397689

Semmi nem mélyíti el annyira a depressziót (és az agressziót), mint a FB-on közzé tett "pozitív gondolatok". Talán ez is a céljuk.

http://www.facebook.com/knauszi/posts/10151579312045225