2020. május 30., szombat

A bármiről

Egy réges régi kollégám, még a Kádár-rendszerben, mondta ezt a bölcsességet: örüljünk a másik béremelésének, mert az idővel felhúzza a mi bérünket is. Hát ez azóta teljesen érvényét vesztette, semmiből nem következik semmi. Bármi megtörténhet. Mert messze nincs akkora dolgozói érdek-képviseleti lehetőség, mint az álszakszervezetek korában.

2020. május 29., péntek

Fáj, mint egy szélmalom

"És a szívem fáj nagyon,
mint egy fáradt szélmalom." 😮
Ettől eltekintve ez egy jól megírt szöveg Bradányi Ivántól.

Az iskolaőrségről

Az iskolaőrség nem a megoldás, hanem a probléma.

A petíciókról

A petíciózás mára nagyipari méreteket öltött. Azt hiszem, ebből kiszállok. Semmi értelme, hogy minden másnap aláírjak egy petíciót.

2020. május 28., csütörtök

Széljegyzet az iskolaőrség kérdéséhez

"Az másodlagos kérdés, hogy mi a rendetlenség oka. Sokkal fontosabb, hogy mielőbb legyen vége, mert súlyos emberi károkhoz, fájdalmakhoz és veszélyekhez vezet."

Mi a baj ezzel a különben lefegyverzően egyszerű érveléssel? Három bajom van vele.
1. Ha nem az okokat akarjuk megszüntetni, akkor csak erővel tudjuk felszámolni a rendetlenséget. Ez növeli a feszültséget, és még több erőt igényel. Egy ördögi kör alakul ki, amely legitimálja az erőszak törvénytelen formáit is. Így ágyaz meg a rendpárti gondolkodás a fasizmusnak.
2. Az erőszakkal szembeni tolerancia szinte biztosan generalizálódik. Minél több erőszakos megnyilvánulást fogadunk el, annál kevésbé leszünk érzékenyek a többire. A társadalom ingerküszöbe nő. Így ágyaz meg a rendpárti gondolkodás a fasizmusnak.
3. Mivel az erőszak nem oldja meg a problémát, az megmarad, és vele az erőszak is. Így ágyaz meg a rendpárti gondolkodás a fasizmusnak.

2020. május 25., hétfő

Könyvekről

Ismerőseim sorra posztolják azokat a könyveket, amelyek a legnagyobb hatással voltak rájuk. Bajban lennék a helyükben, mert nem vagyok egy nagy olvasó. 😕 De ami biztosan benne lenne: a János vitéz és a Történelem és osztálytudat.

Társas

A karantén kezdete óta minden héten egyszer családi társasozás. Minden héten másik játék. Ma este a Catan telepesei került sorra. Tábla felállítva, kellékek kiosztva, majd a szabályok áttekintése során rövid vita után megszületett a döntés: söpörjük össze az egészet, és játsszunk egy parti Unót.

2020. május 23., szombat

A karantén és a NAT

Az iskolai karanténnak szerintem nem az a tanulsága, hogy a tanárok nem értenek az IKT-hoz, nem is az, hogy a tanulók nem értenek hozzá, még kevésbé az, hogy nincs szükség tanárokra, és természetesen a legkevésbé mindezek ellentéte. Számomra ez a két hónap arról szólt, hogy a király meztelen, és hogy a tanterv teljesen értelmetlen. Abban a pillanatban, amikor nem lehet a tananyagot "leadni", azaz tanítani kéne: vagy félre kell tenni a tantervet és valami mást tanítani, vagy áldatlan bénázásba fordul át a dolog. A pedagógiai értelemben (is) szélsőségesen konzervatív NAT bevezetése szeptembertől azt mutatja, hogy ez a szervezet tökéletesen képtelen a tanulásra. Nincs itt semmi látnivaló, minden marad a régiben, jó lesz nekünk tanítás helyett továbbra is a KRÉTA-birodalom.

2020. május 21., csütörtök

Pedánskodok

"Tudom, hogy most intőt érdemelnék, ha osztályoznák az életet." Nekem tényleg nincs személyes bajom a Szenes Ivánnal, de annyi hülyeséget tudott leírni, hogy csak néz az ember. 😊

2020. május 20., szerda

A pusztulásról

Amikor Isten egy egész várost el akar pusztítani a bűnösökért, háborgunk Ábrahámmal együtt, hogy ez igazságtalan. De hát miért csinál ilyet? Hát csak azért, mert ezek a dolgok így működnek. Most sem mindenki bűnös, de mindannyian belepusztulunk.

A 33-asról

Miért gyűlöm a 33-ast ennyire, ha nincs is érintett ismerősöm? (Igazából meleg is alig, vagy csak nem tudom róla.) Mert nincs semmi magyarázata: merő gonoszságból csinálták. Vagy – ami ugyanaz – a "népi szabadsággyűlölet" felkorbácsolása céljából. Nettó aljasság az elnyomó hatalom részéről.

szocmunkás

szociális muzsikás
#félreolvasás

Gumicsont

Minden csak gumicsont, minden az ég alatt.
Még a kis nefelejcs is az.

2020. május 19., kedd

Az országgyűlés fekete napja

Amikor egy törvény elfogadása után teljesen adekvát reakció lehet ez: "Szépen kérek mindenkit, ne tegyen kárt magában.” – akkor nagy baj van.

2020. május 18., hétfő

A régimódi úriember

Engem nem zavar, ha Kövér "régimódi úriember". Amíg otthon a négy fal között csinálja. Már ha a feleségének tényleg ez jön be.

2020. május 16., szombat

Kormánypropaganda mindenütt

Szerintem az egyáltalán nincs rendben, és mindenesetre különös, hogy a YouTube szélsőjobbos diktatúrák kormányának reklámjait jeleníti meg a böngészőmben, és nem tudom kikapcsolni. Nem hiszem, hogy ez összeegyeztethető a Google elveivel.

2020. május 15., péntek

Reset

Nem lehetne visszatekerni az időt: new game with the same numbers? Mondjuk, a nyolcvanas évek végére, megcsinálni újra a rendszerváltást, és nem elbaszni? Vagy eleve lehetetlen volt?

2020. május 14., csütörtök

Rose

A gumicsont az gumicsont az gumicsont...

Rémhír

nyunyófasizmus
#rémhír

Álomszó

Ezt álmodtam: Vivaldi tér (= Lövölde tér).

2020. május 11., hétfő

Nem ülhetnek nyugodtan a kocsmában?

"Ettől függetlenül lehet félelmetes a számukra. És különösen a férfiak számára, akik a kocsmában töltik mindennapjaikat, hogy: nem ülhetnek ott nyugodtan? Közben anyák [?] meg itt megtalálhatják egymás közt a boldogságot?"

Ezt Bódis Kriszta Falusi románc (Meleg szerelem) c. dokumentumfilmjében mondja az egyik szereplő. Szerintem ez a félelemből fakadó "népi szabadsággyűlölet" egyik legszebb megfogalmazása. Nem kis mértékben ezen az érzésen alapul a mai elnyomó rendszer.

Szexizmus, félelem, fasizmus

Pálinkás József egy mai – szerintem nagyon tisztességes – publicisztikájában azt írja, hogy a "nőellenes megnyilvánulások sokasága", amivel manapság lépten-nyomon találkozunk, a félelemből fakad, és hogy ez nem helyes. Ez bizonyára így is van. De szerintem ennél többről van szó. Ahogy én látom, Magyarországon politikai szexizmusról (és hasonlóképpen politikai homofóbiáról) beszélhetünk. A nőket leszóló, sőt megalázó meg nyilvánulásoknak politikai célja van: a lakosság nagy részének lelkében mélyen ülő szabadságellenes, rendpárti érzelmek felkorbácsolása. Ha tetszik, nem a félelem az ok, hanem a félelemkeltés szándéka. Mindez csak része annak, amit szerintem nagyon helyénvaló fasizmusnak nevezni.

2020. május 9., szombat

A tisztelet jele

Remélem, egyértelmű, hogy Kövér László iránti tiszteletemet fejezem ki, amikor azt mondom, hogy nem szeretném őt magas állami pozícióban látni. Ez ugyanis olyan viselkedésre kényszeríti, ami nem egyeztethető össze emberi méltóságával.

2020. május 7., csütörtök

Genderkötél nyakamon

Egyszer már megírtam, de most megint kívánkozik belőlem. A sex és a gender megkülönböztetéséről én a 70-es évek közepén olvastam először, konkrétan Buda Béla A szexualitás modern elmélete című könyvében, ami egy szociálpszichológiai munka volt. Igazából még érdekesnek sem tűnt ez a distinkció: egyszerűen magától értetődött, hogy egy dolog a biológiai nem, és egy másik dolog a nem szociális konstrukciója, ami történetileg és kultúránként változik. Hogy ennek a fogalomnak a használata összefüggene mondjuk a transzneműséghez való személyes viszonnyal, az a legutóbbi évekig fél sem merült bennem, és álmélkodva veszem észre, hogy mostanában amúgy normálisnak látszó emberek is képesek genderideológiáról beszélni, egy ilyen szónak jelentést tulajdonítani. Ez nagyjából olyan, mintha azt mondaná valaki, hogy a "nyelvváltozat" nyelvészeti fogalma egy ideológia, ami azt hirdeti, hogy nem hiba, ha valaki elhagyja a -ban/-ben végéről az -n-t. Ja, és az Isztambuli egyezményben meg végképp nincs semmi ilyen ideológia.

Az elsodort komp

Szerintem hiba az Isztambuli egyezmény elleni határozatot pusztán hímsoviniszta aktusként pszichologizálni. Ami itt zajlik, az a fasizmus öntudatosodása. A komp egyre messzebbre sodródik a nyugati kultúrától.

2020. május 1., péntek

Áll az alku

Az utolsó pillanatig arra fogadtam volna, hogy nem lesz érettségi hétfőtől. Most már nagyon kevés pénzért is odaadnám azt a táskát az Igazgató Úrnak. :( De ez nem (csak) nekem rossz.

Semmit se tudunk

Természetesen lehetséges, hogy nem egy nemzeti katasztrófa küszöbén állunk, és lehet, hogy még az érettségi sem fogja felpörgetni a járványt és az áldozatok számát. Semmit sem tudunk. Én mindenesetre azért fogok imádkozni, hogy ne legyen baj. Már csak azért is, hogy ne kelljen együtt élni azzal a tudattal, hogy semmit se tettünk ellene.