2019. december 31., kedd

Egy lista

Most, hogy belépünk a húszas évekbe, foglalkoztat a régi húszas évek termése. Egy szelet ebből: magyar verseskötetek. Ha valaki ki tudja egészíteni, megköszönöm.

1920
Babits Mihály: Nyugtalanság völgye
Kosztolányi Dezső: Kenyér és bor
Kassák Lajos: Máglyák énekelnek
1921
Áprily Lajos: Falusi elégia
Reményik Sándor: Vadvizek zúgása
Várnai Zseni: A fájdalom könyve
1922
József Attila: Szépség koldusa
Kassák Lajos: MA képeskönyv
Tóth Árpád: Az öröm illan
1923
Balázs Béla: Férfiének
1924
Kosztolányi Dezső: A bús férfi panaszai
Reményik Sándor: A műhelyből
Sík Sándor: Csend
1925
Babits Mihály: Sziget és tenger
József Attila: Nem én kiáltok
1926
Szabó Lőrinc: Fény, fény, fény
1928
Kosztolányi Dezső: Meztelenül
Sík Sándor: Sarlósboldogasszony
Tóth Árpád: Lélektől lélekig
Babits Mihály: Az istenek halnak, az ember él
József Attila: Nincsen apám se anyám
Illyés Gyula: Nehéz föld
1929
Juhász Gyula: Hárfa

2019. december 29., vasárnap

2019. december 28., szombat

A szakadék szélén

A tőkés rendszer össze fog omlani, ez már nem kérdés.
És maga alá temeti az egész világot szőröstül-bőröstül.

Nevekről

És minden évben eljön a nap, amikor a FB népe elkezd szörnyülködni, hogy milyen neveket lehet mostantól anyakönyvezni. Ezúttal egy Kövesdi nevű felkészületlen, de a nép rettegését pontosan érző fazon a Népszavába is írt egy viccelődő cikket a témáról. Nos azok kedvéért, akik pont az új nevektől féltik a nemzet jövőjét, megnyugtatásul közlöm, hogy a Hófehérke, a Pintyőke, a Pompónia, a Kandida, a Tonuzóba már az 1971-es Ladó-féle Utónévkönyvben is szerepeltek. Még megnyugtatóbb tény, hogy még akkor, a pártállam kemény körülményei között sem jelentette ez azt, hogy kötelező ilyen nevet adni a gyereknek.

2019. december 27., péntek

A munkamegosztásról

Imádom, amikor kiakadnak a népek azon, hogy klíma ügyben jobban figyel a világ egy impresszív politikai aktivistára, mint egy tudósra. Mintha nem ez lenne a világ rendje, sőt a kettő közötti munkamegosztás lényege.

2019. december 24., kedd

Caritatem habere aude

A szeretet parancsa nem misztikus és nem érthetetlen. Voltaképpen csak ennyi: minden ember fontosabb, mint a dolgok. Ebben az eszmében kell hasonlatossá válnunk Istenhez, aki a szeretet. Ennek azonban legalább két fontos következménye van. Az egyik, hogy a szeretethez bátorság kell. Merj szeretni! A másik, hogy a keresztény ember feladata egy olyan világért munkálkodni, ahol legalább egy kicsivel kevesebb bátorság kell a szeretethez. Számomra ezt jelenti a keresztény szabadság: a bűntől való megszabadulás esélyét, azaz a szeretet lehetőségét.

Szenes Iván leggyengébb pillanatai

Régóta össze akarom szedni Szenes Iván leghülyébb mondatait. Hozzáteszem, én tényleg úgy gondolom, hogy a legnagyobb költőknek is vannak gyenge pillanatai, ráadásul ezek nem csökkentik a nagyságukat. Quandoque bonus dormitat Homerus...

"Az állomás megváltozott, mint az élet."

"Jobb lett volna békességben élni,
s együtt űzni nagy romantikát..."

"Nem felejtem el az együtt formált terveket,
A csókkal töltött forró perceket."

"Gyere ki a zöldbe, menjünk együtt
Holnap délután.
Beleharapni a levegőbe óraszám."

"Jöjj, néhány órás napsütés,
Sok régi témát megtalálunk."

"De akkor is zenére szerettek,
Lányok és a leventék."

2019. december 18., szerda

Vége

Tényleg vége van a történelemnek, csak nem úgy, ahogy Fukuyama gondolta. És vége van a nagy elbeszéléseknek, bár talán nem pont úgy, ahogy Lyotard gondolta. De lehet úgy élni, hogy ez benne van a tudatunkban? Szerintem nagyon is lehet. Most fontosabb, mint bármikor, hogy különbséget tudjunk tenni. Különbséget a lényeges és a lényegtelen között. Mert nincs hosszú táv, hogy most még, de majd később... És nincs inga, gyerekek, nincs inga, amely ide-oda leng. Csak a jelen van, az itt és most. A radikális végesség.

Kisded hatalmi játékok

Állítólag kedden került a kormány elé az az előterjesztés, amely a Miskolci Egyetemhez csatolná az Eszterházy Károly Egyetemet. Hát ezekből a kisded hatalmi játékokból van kurvára elegem.

2019. december 16., hétfő

Töklé

Amikor fiatal voltam, lehetett kapni sütőtöklét. Jó, tudom, hogy most is lehet, de akkor ez hétköznapi volt. Ifjú házasként egyszer ebédeltünk, és volt az asztalon töklé. Nekem meg valahogy az csúszott ki a számon minden irónia nélkül, hogy ha egyszer gazdagok leszünk, minden ebédhez ihatunk töklét.

Romépítés

Romépítés – mondta FÁ –, és ezzel megtalálta az utolsó idők kulcsfogalmát. És mellesleg az egyetlen alternatívát is.

Politikai térben

Olvasom, hogy Eszenyi szerint a törvénymódosításról folyó diskurzus politikai térbe került. Őrület, hogy mi meg nem történhet ebben az országban.

2019. december 15., vasárnap

Nehéz helyzet

Végül is én megértem a katolikus vezetőket. Nem akarnak összeveszni az őket nagyvonalúan támogató és Jézust megtagadó kormánynak. Nehéz helyzet ez. De hát én is voltam seggfej régen. Csak aztán kinőttem.

Ирина! Неси из аптечки!

Jól látja az összefüggéseket, okosan beszél, azt veszem észre, hogy a problémákat társadalmi-politikai kontextusba helyezi, elkötelezett a közéleti szerepvállalás mellett. Most meg azt látom, hogy jobbikos. Haj, megveszett ez a világ... Irina, hozd be a tiszta szeszt!

2019. december 13., péntek

Híradót nézni

Hallgatóktól hallom néha mint a politika iránt átlagosan érdeklődő ember (ön)jellemzését: minden este megnézi a híradót. A mit??? Ezek a gyerekek 20 év körüliek, életükben nem láttak viszonylag normális híradót. (Hacsak nem angolul nézik.)

2019. december 12., csütörtök

Személyes döntések

Sokszor nem látom egészen tisztán, hogy fontos döntéseket milyen megfontolásból hozok meg. Ez nyilván azért van, mert ritkán mérlegelem racionálisan a pro és kontra érveket. Egyszerűen tudom, hogy mit kell tennem. Sajnos ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy etikai értelemben helyes a döntésem. Azt viszont igen, hogy azt teszem, ami az életem elbeszélésének logikus folytatása.

2019. december 11., szerda

Fasizmusról, kommunizmusról

Most mondok egy elhamarkodott leegyszerűsítést. Nagy általánosságban a modern totális rendszereknek két fajtája van. Egyesek valamiféle demokráciából vagy ahhoz hasonlóból jönnek létre, és mindig összefüggenek azzal is, hogy az embereknek elegük van a szabadságból és/vagy a rendetlenségből. Ezeket nevezem fasizmusnak. Más diktatúrákat tekintélyelvű rendszerekben az elnyomás ellen harcoló forradalmi élcsapat hoz létre. Ezeket nevezem kommunizmusnak. A gondolat lényege, hogy nem a struktúra, hanem a genezis felől próbál osztályozni. (Ez megint olyan gondolat, hogy vagy köztudott, vagy hülyeség. Csak nem tudom, melyik.)

2019. december 6., péntek

Haiku

Valamikor én
is bajszos voltam. De jó,
hogy már nem vagyok!

2019. december 5., csütörtök

Téli utazás

Ötórás buszozás Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy között. Ragyogóan süt a nap a mínusz 4 fokban, csillog a havas táj. A buszon közösség alakul, mint a 99-esen, a sofőr mindenkit tegez, kedvesen goromba, és mindig ordítva beszél, mint Pepin bácsi.

Az életről

A két legsúlyosabb egzisztenciális probléma: hogy egyszer meghalunk, és hogy addig is hízunk.

2019. december 4., szerda

Repülök

Idejét sem tudom, mikor repültem utoljára. Erős a gyanúm, hogy legalább 20 éve. Nagyon erős utazáskerülő magatartás uralkodik rajtam. De most kijöttem Ferihegyre, és fogalmam sem volt, hogy mit kell csinálni, melyik sorba kell beállni. Nagy áldás és tulajdonképpen egészen megható, hogy ilyenkor fel tudom hívni a lányaimat, akik step by step eligazítanak az ismeretlen világban.

2019. december 3., kedd

Bandaháború

balladaháború
#irodalmifélreolvasás

Erős ország

Magyarországon nincs Esti Kornél. Magyarországon Erős Pista van.

2019. december 2., hétfő

A keresztény szabadságról

caritatem habere aude
#keresztényszabadság