Isium

Nem hiszem, hogy egy nagyképű purista vagyok, csak egyszerűen szeretném megérteni a jelenséget. Mi az eredete annak a szokásnak, hogy kifejezetten művelt orvosok, akik pontosan tudják a latin kiejtési szabályokat, és azt is tudják, hogy ezek mások, mint a németben (ezt némileg ironizálva mondom, mert persze, hogy tudják), és mégis: a görög eredetű szavak "sch" betűkapcsolatát következetesen s-nek ejtik ki: ischemiás, ischium stb.? Ez egy ilyen konvenció? Mert ugye sizofréniát is hallani, de az már kiveszőben van.

Jóslófájás

Lesz még a Felház államegyház.

A pornónéző arcom

Hetek óta minden nap 3-4 példányban megkapok egy ímélt, amely közli velem, hogy pontosan tudja a jelszavam, és valóban, már a tárgyba beleír egy száz éve nem használt, de sokáig ilyen-olyan helyeken aktív jelszót. "Térjünk rögtön a tárgyra" – írja előzékenyen. Rögzítették – állítja –, hogy milyen pornóvideót néztem (jó ízlésem van – dicsér meg kedvesen), tetejébe az arcom is közben, és nem haboznak ezt a kettős felvételt elküldeni minden ismerősömnek a címjegyzékből, köztük a nekem fontos másiknak is, hacsak nem fizetek egy csomó pénzt.

Hazai

"A hazai minden előtt" -- olvasom egy kereskedelmi plakáton. Ez most blaszfémia vagy túltengő nemzeti elkötelezettség?

Telefonkönyök

Amióta vezető lettem, sokkal többet hívnak telefonon, többet telefonálok. És most már egyértelmű, hogy a bal oldali teniszkönyökömért legalább részben a telefonálás a felelős. Most megint jobban fáj. (Csak hát ugyanakkor alakult ki a jobb oldali teniszkönyök is, ami lehet az egérhasználattól, de így együtt elég rejtélyes.)

Budán

A sors kiszámíthatatlan szeszélyéből a Zivatar utcában kellett bóklásznom ma. "Budán nem jó, ott minden ferde" -- jut eszembe mindjárt lányom tömör ítélete. Igaz, sőt öregen még igazabb, de nemcsak ez a baj. Idegen is minden, szinte ijesztő. Mások az emberek is az utcán. Ez nyilván szégyellni való előítélet, de az is igaz, hogy az első élményem egy nagypapa. Az unokája körülötte ugrál, ő telefonál, és azon rugózik, hogy Sargentininek milyen viccesen hülye neve van. Nem jó itt. Már húsz perc után vágyom vissza a 99-es busz meghitt őrületébe.

Ablak-zsiráf

Tilos az á-zs

Hogy szeretnek

– Ezt mondták erre.
– Hát mit mondhattak volna?
– Hát hogy szeretnek. Mindig ezt kell mondani.
#beszélgetéseink

Jó ebédhez szól a nóta

Ahogy te ignorálsz... Nótaszöveg
(Félreértések elkerülése végett: csak fáradt vagyok, és hülyeségekkel szórakoztatom magam. :D )

Ahogy te ignorálsz, nem ignorál senki,
Ahogy rám se nézel, nem néz félre senki.
Így még sosem untak életemben engem,
Senki agyára még ennyire nem mentem.

Ha a Semmit egyszer megfesti egy mester,
Én leszek a modell láthatatlan testtel.
Én vagyok az, akin nincs mit elfeledni,
Ahogy te ignorálsz, nem ignorál senki.

A nap szava

jogállami epizód #napszava

Az immanens kritikáról

Egy kicsit bánt a lelkiismeret, hogy az ÚPSZ-nek olyan szöveget küldtem (gyorsértékelés címen) a Nat-tervezetről, amihez nem kellett rendesen elolvasni az anyagot (nem is tettem). De megnyugodva látom, hogy született egy-két olyan gyorsértékelés is, amelyekhez meg se kellett nyitni a fájlt. :) Ettől persze még nagyon okos írások.

Véleményem a Nat-tervezet vitájáról

Azt álmodtam (nem), hogy 1949-ben vagyunk, és a demokráciát féltő független jogászok hevesen vitatkoznak a készülő alkotmány tervezett szövegéről, hogy az elég pregnánsan fogalmazza-e meg az emberi jogokat.

Elegem van

Úgy döntöttem, sértődött öregember leszek. Visszavonulnék zalai birtokaimra, ha lennének.

Neked is igazad van

Ezt gondolom az igazságról.

"Egyszer a rabbit két, egymással vitában álló tanítványa kérte állásfoglalásra. Az első tanítványt végighallgatva a rabbi hosszasan bólogatott, majd ezt mondta: – Igazad van, fiam. – A másik tanítvány is előadta a maga szögesen eltérő véleményét, mire a rabbi bólogatva neki is ezt mondta: – Neked is igazad van, fiam.– A rabbi segédje elképedve tette szóvá, hogy a rabbi az imént két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézetet nyilvánított igaznak. A segéd megjegyzése hosszas gondolkodásba ejtette a rabbit, aki végül némileg nehéz szívvel így szólt: – Neked is igazad van, fiam." (Hernádi Miklós verziója)

Nemzeti konzultáció

Kéne szervezni egy akciót a fel nem használt nemzeti konzultációs kérdőívek összegyűjtése. A cél deklaráltan a számszerűség lenne: népszavazás a kormánnyal szemben. Másrészt nyilván a szelektív hulladékgyűjtésről és az újrafelhasználásról is szólna.

MÁV az egész világ

A MÁV a világunk legjobb metaforája. A maximális kiszámíthatóság és leszabályozottság látszata mögött a teljes kiszámíthatatlanság valósága. Mindenre van előírás, de senki nem tud semmit.

Én így szaxofonozok

Újra és újra megkérdezik (jogosan), hogy miért kezdtem el a gyógymasszőrképzést. A kérdés zavarba ejt, mert sem az ár, sem a terhelés nincs arányban azzal a válasszal, hogy nincsenek terveim. De akkor miért? Azt hiszem, nem tudok mást mondani, mint hogy önmegvalósítás. Ilyen alkonyati izé, hogy hátha van bennem más is. Pár éve egy szakmámbeli elmondta, hogy ő pl. ötvenvalahány évesen kezdett el szaxofonozni. Ez megragadott, mert tök szívesen szaxofonoztam voltam én is, csak az a baj, hogy egy egyszerű dallam visszaadására is képtelen voltam világ életemben. Hát talán én így szaxofonozok. Már ha végigcsinálom.

Bizonyos szint alá

Ezúton szeretnék gratulálni Járóka Líviának kiemelkedő morális teljesítményéhez: pár nap leforgása alatt sikerült látványosan elárulnia a cigányokat és a nőket is. Néha elgondolkodom, hogy nehéz lehet-e ilyen figurákból egy egész frakciót összehozni, vagy úgy teremnek, mint a gomba.

Hasonlatok

"Kb. ezerszer annyi sejtünk van, mint a Tejútrendszer összes csillaga." Ez most egy szemléletes hasonlat? És ha igen, mit szemléltet? A sejtjeink vagy a csillagok számát?

Újra a dedikálásról

Megint megvehettem egy dedikált könyvet, olyan szomorú az ilyen. Ezúttal egy kiváló történelmi kézikönyvről van szó, amit jól használtam pl. a tanításhoz, amikor még történelemtanár voltam, aztán valahol elvesztettem, és azóta diszkomfortérzetem volt. :) Most megvettem újra, ezúttal a szerző száraz dedikálásával együtt.

Az sem mindegy, milyen diktatúra

A demokrácia halála mindig szomorú. De amikor egy gyakorló elmebeteg kezében összpontosul a hatalom, az azért minősített eset.

Dátumproblémák

Ha értesülünk egy eseményről, és az érdekel minket, az emberek 95 százaléka azt kérdezi először, hogy a megadott dátum milyen napra esik. Milyen különös, hogy e közismert tény ellenére a meghívók szinte soha nem adják meg ezt az adatot. (A Facebook kivétel. Respect!)

Normális demokráciában

Bírom ezeket a szövegeket, hogy egy demokráciában ilyenkor a kormány azonnal lemond. Milyenkor is? Amikor rábizonyítják, hogy diktatúra? Vagy ha csak ráfogják, pedig valójában normális demokrácia? Vagy ez a gondolat csak egy orbitális hülyeség?

Elfogadták a Sargentini-jelentést

Örülünk, Vincent? Én ilyen messzire azért nem mennék el. De igen, ez így sokkal jobb, mint ha az igazság végleg eltűnt volna a süllyesztőben.

Támogatottság és felhatalmazás

Hogy mekkora Orbán politikájának társadalmi támogatottsága, az egy kérdés, hogy kapott-e erre felhatalmazást a választóktól, az meg egy másik kérdés. Engem nagyon zavar, hogy ezt a kettőt folyamatosan összezagyválják. Az első kérdés szociológiai eszközökkel vizsgálható, a második történeti eszközökkel. Az első a hatalom stabilitására vonatkozik, a második a legitimitására. Sajnos sok jel mutat arra, hogy az Orbán-rendszert sokan támogatják Magyarországon. Még az is meglehet, hogy a Fidesz szabad választásokon is győzne. Ez azonban semmit sem változat azon, hogy ez nem történt meg, így nem is tudhatjuk az eredményét. Nem kívánom kétségbe vonni a 2010-es választások eredményét. Utána azonban Orbán azonnal hozzálátott a demokrácia lebontásához. A sok fontos intézkedés közül elég egyet kiemelni: a Fidesz nagyon gyorsan a kormány propagandagépezetévé züllesztette a közmédiát, plusz fokozatosan kinyírta-felvásárolta az ellenzéki sajtót. Ez nagyon durva támadás a demokrácia egyik alapintézménye ellen. A "negyedik hatalmi ág" bekebelezése véglegesen felszámolta a hatalommegosztást mint olyat. A szemünket szúrja ki, hogy ezek nem szabályos választások. Ha egy sakkpartit úgy játszanak le, hogy világos mindig két bábuval léphet, és aztán megnyeri a játszmát, akkor hiába mondjuk, hogy úgyis megnyerte volna, mert közismerten ő játszik jobban. Az a játszma nem lett lejátszva rendesen. És azon az alapon még nem nyertek bajnokságot, hogy kit tartanak a jobb jétékosnak, vagy hogy általában ki szokott győzni.

IC-problémák

Odáig még értem, hogy a Nyíregyházáig vagy Kassáig menő vonatok egyik fele IC, másik fele gyors. Aki csak Miskolcig utazik, az mehet gyorsvonati áron, mert tényleg több helyen megáll, de aki tovább akar menni, az váltson IC-pótjegyet. (Nem, igazából ezt sem értem.) De most egy olyan vonaton megyek, amely csak Miskolc és Pest között közlekedik, és ezen is van kétféle kocsi. Az IC-rész még csak nem is kényelmesebb. Aki akar, vehet IC-pótjegyet ugyanazért a szolgáltatásért.

Nem szűnik a meleg

Ha egy filmben valaki elkezd köhögni, az a film végére meghal tüdőrákban. Ha pedig mindenki arra panaszkodik, hogy elviselhetetlenül és szokatlanul meleg van, akkor készülhetünk a globális katasztrófára.

Fogódzók

Mindenkinek szüksége van valami fogódzóra az életben. Én például telepítettem egy appot, ami minden órában jelzi az időt.

12 millió

Valamikor a 70-es években Bajor Nagy Ernő a drága cipőkről írt egy rádiójegyzetet, és valami olyasmit mondott, hogy 3000 forintos cipője neki nemhogy sose volt, de még csak nem is látott olyat. Ez gyakran eszembe jut, most például a saját lábán álló Orbán Ráhel 12 millió forintos órájáról. Még nemhogy nem láttam olyat, de igazából el sem tudom képzelni. Idetartozik még Az utolsó cserkész: "650 dollár? És nadrág? És tévé van benne, vagy ilyesmi?"

Nagymosás

A kisgömböc in real life: a paplanhuzat meg a gumis szélű lepedő a mosógépben.

Milyen is?

A legfurcsább kérdés, amit életemben kaptam. Egy harmincas nővel söröztem pár éve, még alig ismertük egymást.
– És te hány éves vagy?
– Ötvenhat.
– És milyen ötvenhat évesnek lenni?

Arcok

Van ez a klasszikus tyúk-tojás probléma, hogy a társadalom nevű Borzalmak Kastélya teszi gonosszá az embereket, vagy az emberi gonoszság hozza létre a Borzalmak Kastélyát. A kérdés nyilván nem eldönthető, de ettől még nem hülyeség (szerintem). Én csak egy nagyon szubjektív és érzelmi, sőt érzelmes adalékot tudok ehhez hozzátenni. SZÁ, akinek számot tetováltak a karjára, azt mondta egyszer régen, amikor még fiatal voltam, hogy az emberek meglepően csúnyák. Ha nézzük őket a mozgólépcsőn, csupa Brueghel-kép jön szembe. És tényleg! Csak valahogy szerintem a Brueghel-arcok is szépek. Ahogy ülnek a metrón, a buszon, és mindenki egy világ. Néha elszédít a sokféleség gyönyörűsége. És hát ez a különös lényeg: hogy minél borzasztóbb világban élünk, annál inkább.

Hosszú intró

Az élet egy hosszú intró a halálhoz.
Hosszabb, mint ami a Hotel California elején van.
De legalább annyira sokat sejtető.

Régivágású

Régivágású sámánista demokrácia

Jó tanács

Ne szedd le a zárjegyet! Mondjuk, tényleg csúnya felbontás után, ahogy lifeg. De alatta olyan ragacsos a kupak, hogy minden nyitás után ragacsos marad az ujjad is.

Szalmaidő

Az idő szalma, jól ég.
Aludni volna jó még.

Miért utáljuk a névelőt a címben?

Ez szerintem egy érdekes nyelvpszichológiai kérdés: miért szeretjük elhagyni a határozott névelőt a címek elejéről? Pl. ahelyett, hogy "Az almafák gondozása", sokan ezt szeretik írni: "Almafák gondozása". Azt akartam még hozzátenni, hogy a beszédben ők sem így használják, de tény, hogy ez a jelenség a címekre jellemző, és a szóbeliségben nem használunk címeket. Még az is lehet, hogy ez mindig csak birtokviszonyban fordul elő.

Évforduló

Nem tudom a pontos napot, de 20 évvel ezelőtt álltam munkába a Miskolci Egyetemen. Őrület!

Muszáj innom

"Muszáj innom valamit" – olvasom Nahalkánál, és megértem, bár nem szokott ilyeneket posztolni. Ja, most se tette: "Muszáj írnom valamit a NAT-ról..."

NAT-mizéria

<énközlés>
Nem tudom, lesz-e erőm rendesen megnézni a NAT-tervezetet. Lehangol a gondolata is. Miért?
1. Tudom, hogy úgyse lesz belőle semmi.
2. Ha így van, és ha ezt lehetett tudni előre (már mért ne lehetett volna), akkor mégis miért dolgozott ezen ennyi okos ember? Na mindegy, nem akarok nagyképűen moralizálni, de értetlenül állok ez előtt a magatartás előtt.
3. Láthatóan ez is olyan tanterv, amely előre meg akarja mondani, mit kell tudni. Értem én, hogy minden tanterv ilyen, de lassan le kéne, hogy essen, hogy ez így nem megy.
4. Amióta az 50-60-as években a szakemberek elkezdtek tudálékoskodni a tantervekben, azóta a tantervek olyan bürokratikus szövegek, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Tudom, hogy ez a gondolat szembemegy a nálunk uralkodó narratívával, plusz dilettánsan nagyképű, de hát ezt gondolom. Pár soros tantervek kellenének, és a többit más eszközökre (programok, képzés, továbbképzés) kéne bízni.
5. Belenéztem a töribe. Ha hagyományos tanterv, akkor nézzük hagyományosan: az "iszlám" szó kétszer fordul elő benne, mind a kétszer a vallásoknál. A "roma" egyszer sem, a "cigány" egyszer, a cigányzenénél. Ezt így hogy? A tematika olyan Európa-centrikus, mintha nem a 21. században élnénk.
És ugye ez a progresszív szöveg, amit a fasiszták majd félredobnak. Nyilván meg kell majd nézni rendesen, csak előre utálom.
</énközlés>

Lidl-para

Én értem, hogy az üzletláncoknak az a politikájuk, hogy minden üzlet nagyjából ugyanúgy nézzen ki. De a kispesti Lidlbe belépni valóságos para: nem hasonlít a miskolci Lidlre, hanem pontosan ugyanaz. Bemész, és egyszerűen az Egyetemvárosba kerülsz. Őrület!

Tízparancsolat

Azt nem tudom, megszűnnének-e a halálos betegségek, ha megtartatnánk a Tízparancsolatot, de az biztos, hogy nem kéne katonai kiképzés a középiskolásoknak.

Mefisztó

Azt hiszem, újra meg kéne nézni a Mefisztót. Bár nekem az soha nem volt a kedvenc filmem, de lehet, hogy csak azért, mert eddig nem éltem át, hogy ez a valóságunk.