Fájdalmas csók

Fájdalmas csók a fascia lumbodorsalison (csomók)
#tanulok #félreolvasás

Swype

Újra és újra próbálom leírni Androidon Swype-pal, hogy messiás, de mindig az jön ki, hogy médiatanács. 😲

Mégis Juli

Károlyi Juli is ott volt az álmomban. De valahányszor Julinak neveztem, mindig kijavítottak, hogy ő Réka. Hűvösen fogadta a bocsánatkérésemet. De annyiszor elrontottam, hogy végül azt mondtam, nekem már mindig Juli marad. Elképzelhető, mekkora megnyugvás volt, amikor fölébredtem, és rájöttem, hogy tényleg Juli.

Aztán mégis

Engem csak néha vert el az apám, az az áldott jó ember. Aztán mégis egy gátlásos lúzer lett belőlem.

A világ végéről

Mindig voltak egzaltált emberek, fantaszták, az istenükre hivatkozó önjelölt próféták, akik azt hirdették, hogy közel van a világvége. Akik pedig ésszerűen gondolkodtak, azt mondták erre: ugyan. Ma fordítva van: a ráció emberei bizonyítják, hogy vége ennek a civilizáció dolognak, és reményt csak az a tudás ad, hogy a ráció korlátozott, és a jövő nem sejthető. A világvégét csak azok tartják elkerülhetőnek, akik még hisznek a csodában. Mint én.

Jenever, kísértés

Hát az van, hogy már vagy egy hónapja alig iszom töményt, mert egy kitűnő orvos azt nyilatkozta, hogy a betegek semmit se tesznek az egészségükért, én meg magamba szálltam tényleg. Nade mindennek ellen lehet állni, csak a kísértés az, aminek nagyon nehéz. Amikor hallgatóktól kaptam egy üveg pálinkát, azt még el lehetett tenni jobb napokra. De ma Coccinella K. Muliczatól kaptam horribilis indokolatlan mennyiségű jenevert, éspedig kétfélét: közönséges fehéret meg érleltet. Igazán hálátlanság lett volna, ha meg se kóstolom. Jelentem, mindkettő nagyon finom és itatja magát. A fehér inkább a vodkára hasonlít, az érlelt egy kicsit konyak ízű. Köszönöm szépen így nyilvánosan!

Vissza a kiindulópontra

Azoknak, akik esetleg mulattatónak tartják közlekedési kalandjaimat. Kispest felé utazom a metrón. A Nagyvárad téren leszállok, mert onnan metrópótló. Vehetnék egy üdítőt az aluljáróban -- jutott eszembe a gondolat. Úgy is tettem, majd fogtam magam, és felszálltam a metróra. Az irányon nem kellett gondolkodni, mert csak egy volt. A Kálvin térnél jöttem rá, hogy visszaértem a kiindulópontra.

Testi fenyítés, politika, kultúra

Na jó, akkor én is megfogalmazok egy-két gondolatot a testi fenyítésről MZP kapcsán. Végül is a szakmámról van szó szegről-végről.
1. A magyar szülők jelentős része kisebb-nagyobb mértékben alkalmaz testi fenyítést a gyerekével szemben. Pusztán e tény alapján én nem ítélnék el senkit. A szülői pofonnak, fenékre verésnek, a nadrágszíj lekapásának számos oka lehet a tehetetlen dühtől a tudatlanságig. Ez a valóság.
2. A fentiektől élesen megkülönböztetem azt, amikor valaki azt hirdeti, hogy a testi fenyítés rendben van. Attól, hogy a ló is megbotlik, még nem lesz a botlás norma. Jobb nem botolni, mint botolni. Aki ezt vitatja, azzal nekem morális vitám van.
3. Az általam olvasott posztok, kommentek szerintem mind nagyon furák, mert egyszerűen figyelmen kívül hagyják, hogy MZP politikus, éspedig elég hatékonyan működő politikus. Természetesen nem állítom, hogy nem volt őszinte, amikor a gyermeknevelésről nyilatkozott, de azt igen, hogy ha egy politikus fontosnak tartja elmondani, mit gondol a gyermeknevelésről, akkor annak politikai célja (is) van. Látszólag rosszul sikerült félmondata ily módon az egyszerű magyar emberek lelkének illiberális, a liberális szabadságelvtől viszolygó oldalára kívánt hatni. Nem nagyon más ez szerintem, mint amikor arra célozgat egy politikus, hogy melegnek lenni azért mégsem normális, a cigányokat meg kéne fegyelmezni, az asszony azért jobb, ha vasal inkább, a börtönökben meg mégse legyen már tévé.

Félrehallás a metrópótlón

Klinikák, metróápolás

A titokzatos királyfi

Gondúta, átutalja azt a pénzt közvetlenül ama külföldi intézménynek, hogy ezzel szolgálja saját munkatársai érdekeit és egyben a határon túli magyarság szép ügyét is. "Á, dehogy közvetlenül" – jutott eszébe a gondolat. Hiszen az nem volna szabályos. Megbíz ezzel egy magáncéget. "Ajj, ez nem ilyen egyszerű" – kezdte furdalni az ijedelem. Közbeszerzést kell hirdetni! Hej, jöttek is a királyfiak a birodalom minden szögletéből, hogy majd ők, ők utalják át azt a pénzt a határon túli magyarság szép ügyéért. Szám szerint két királyfi jelentkezett. Az egyik az összeg 80%-át kérte fáradozásai fejében, a másik – ó a gonosz és mohó! – 110%-ot. A bölcs király nem sokat tétovázott, az első királyfi megnyerte a tendert, így az eredeti árnak mindössze 180%-át kellett kifizetni. Így jól jártak a határon túli magyarok, és jól jártak az európai adófizetők is, akik a pénzt adták, hiszen egy igazán szép ügyet támogattak. És jól járt az első királyfi is, bár engem személy szerint azért érdekelne, hogy ki ő.

Politikai érték

A klímaváltozás nem jó politikai téma, mert nem érint minket közvetlenül. Csak a gyerekeinket. És az unokáinkat. Azok meg le vannak szarva. #irónia

Számok

Bejön a pali a fülkébe: "az 55-ös az én helyem." "Rendben, uram, akkor átadom" -- mondom szelíden, és legott úgy is teszek. Leül, még megnézi a jegyet, ellenőrzi, 55-ös, igen. Aztán elővesz egy kicsi noteszt, amely telis-tele van írva számokkal. Csak számokkal. Azóta azt tanulmányozza. A pali vagy kódfejtő, vagy szerencsejátékos. Vagy egyszerűen a számok szerelmese.

Ventilátor

A ventilátorról mindannyian azt hisszük, hogy két l-lel kell írni. Jó, van, aki tudja, hogy nem -- lám, én is --, de a szívünk mélyén mégis azt gondoljuk, hogy igazság szerint járna neki az a két l. Mi lehet ennek az oka? Pedig ez nem is olyan, mint a konkurencia vagy barikád, ez eredetileg is egy l. És talán nem is nagyon ejtjük hosszan, bár elég nehéz megállapítani, hogy aki mégis hosszan ejti, az mintegy természetes hajlamból teszi ezt, vagy csak azért, mert így is írja.

Magánbojkott

Vincze Lilla, a KFT, az Emelet, Szikora Robi és az R-GO, Nagyferó és a Beatrice, Vastag Csaba, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Homonyik Sándor, Keresztes Ildikó, a Republic, és a Piramis-évek (Révész Sándor, Závodi János).

Én nem vagyok egy gyűlölködő, de most felírtam azoknak a zenészeknek a nevét, akik az 56-os Intézet felszámolásának másnapján együtt alázzák Nagy Imre és a többi mártír emlékét a fasiszta kormánnyal és a "hazafias alapon" besúgóval. Én nem nagyon tudok, és nem is akarnék kezdeni ezzel semmit. De azt most megfogadom, hogy ezektől az emberektől nem osztok meg semmit ezentúl a Facebookon. Pedig van, akitől szoktam.

Kihagyom

Most fogtam föl, hogy úgy tűnik, legalább hat éve először az idén fogom kihagyni Budapest legszebb, legemberibb tömegrendezvényét, a Pride felvonulást. 6-án kezdődik a masszázsképzés egyhetes terepgyakorlata, és talán hiba volna nem részt venni rajta végig. 😒

Hol kezdődik a perverzió?

Elkezdtem olvasni ezt a Nassar-sztorit a tornászlányokat molesztáló orvosról, de abbahagytam annál a résznél, hogy a szülők sokszor végignézték, mert féltem, hogy összehányom a buszt. Mert a perverzió nem ott kezdődik, hogy a doktor bácsi a kislányok hüvelyében turkál, hanem azzal a szervezett gyermekkínzással, amit az ún. élsport a felnőttek kisded játékai érdekében művel. És ne jöjjön senki nekem azzal, hogy a gyerekek is élvezik, mert ez talán igaz, de attól még belehalnak. Ez a kiszolgáltatottság kultúrája, és az ilyen közegben mindig megterem a szexuális abúzus is. Mint látható, a hülye szülők asszisztálása mellett.

Nem

A kislány talán 13 éves. Bájos, babaarcú, és láthatóan zavarban is van, amikor az utcán hozzám lép:
-- Bocsánat, tetszik nekem venni a dohányboltban egy százas piros malbit? (Vagy valami ilyesmit mondott, nem értek hozzá.)
-- Nem.
-- Bocsánat, köszönöm. (El.) Azért megkönnyebbültem, hogy nem szexet kínált.

Semmi sem tökéletes

Indiában ötven fok van, és nincs víz. Ilyenkor mi van? Ilyenkor az van, hogy meghalnak az emberek. És mivel sokan vannak, sokan halnak meg. Ez üdvös a túlnépesedés szempontjából, de nem üdvös az emberiség sejt közötti állományában felhalmozódó szenvedés összmennyisége szempontjából. Semmi sem tökéletes, még a tömeges pusztulás sem.

Moralizáló poszt

A NER-politológusokat, politikai elemzőket hallgatni nem azért szörnyű élmény, mert homlokegyenest másképp látják a helyzetet, mint én. Sokkal inkább az van, hogy fizikai fájdalmat okoz ilyen közvetlenül szembesülni azzal, hogy emberek, akiknek két szemük és két fülük van, és akik épkézláb magyar mondatokat tudnak összerakni, ilyen mélyre tudnak süllyedni. Ez mindig felkavar.

Egyensúly

A magántanulói jogviszony megszüntetése újabb durva támadás az emberi szabadságjogok ellen. Gyurcsány viszont szemeket lövetett ki, szóval összességében minden rendben van.

Repülj kevesebbet!

Nem tudok visszaemlékezni, hogy mikor és hova repültem utoljára. Biztos, hogy több mint húsz éve volt. És ha valami rémisztő ok közbe nem jön, nem is fogok már ebben a földi életben. Ez most arról jutott eszembe, hogy olvasom: van valami mozgalom, hogy repüljünk kevesebbet.

Első osztály

Újabban néha van szerencsém első osztályon utazni, mivel ha sok az utas, akkor a MÁV egyszerűen kiírja, hogy nincs több jegy. Az valahogy nem merül föl, hogy növelhetné a férőhelyek számát. De nem erről akarok írni, hanem az első osztályról. Hát kérem, fülkés kocsik esetén pontosan ugyanolyan, mint a másodosztály. Érdekes jelenség: nem egy plusz szolgáltatásért fizetsz, hanem azért, hogy kevesebb és válogatottabb útitársad legyen. Persze csak normális esetben, ilyenkor csak azért, hogy egyáltalán legyen helyed, mert az első osztály is pont úgy tele van, mint a másod.

Költözik az ország

Amúgy az Állatkert nem költözik Felcsútra? Csak mert szerintem ez nem lenne rossz ötlet. Hely nyilván lenne rá, a Városligetben meg épülhetne végre egy rendes stadion.

Isten áldja a jó embereket!

A vége jó lesz. Tiszai pályaudvar. Az ATM nem működik. A Relay zárva. Mindhárom büfé, ahol üdítőt lehetne venni a 32 fokban, csak készpénzt fogad el. Az nekem pont egy fillér sincs. Csapdahelyzet. Mentő ötlet: hátul a Fornetti. Ott sincs kártyaleolvasó. Ezen már kiakadok, de a hölgy azt mondja: szokott maga erre járni, adok én szívesen, amit kér. Isten áldja a jó embereket!

Lelket menteni

Annak idején a KISZ-ben (hehe) volt egy ilyen mondás, hogy "menti a lelkét", vagyis elkezd moralizálni, amikor egy fontos dolgot meg kéne lépni. Eszerint az eredmény fontosabb lenne, mint az, hogy esetleg folt esik valakinek a habtiszta lelkén. Valójában ez "a cél szentesíti az eszközt" elv, csak akkor még nem láttam ilyen tisztán. Ha valamire rájöhettünk azóta, az ez: Morál néne nem valami fölösleges luxus. De nehogy azt higgyétek, ma már ez nem így van. Tudjuk, hogy ez "magasabb erkölcsi szempontból" nem stimmel, de mit tehetnénk? Kényszerhelyzetekről beszélünk, arról, hogy harc az élet. Így süllyedünk egyre mélyebbre. Egyszer azt találtam mondani, hogy az erény a bűnök közötti okos választás képessége. Azt gondolom, ez így is van. De ez nem felmentés, hanem felelősség. Lelket menteni fontos feladat.

Amikor

Amikor megerőszakolták a tudósokat, nem szóltam egy kurva szót se, mert nem vagyok tudós. Igaz, a többi tudós se szólt, mert nem akadémiai alkalmazott. Hát így teltek napjaink az örökös háború korában.

Apokalipszis-pedagógia

Apokalipszis-pedagógia. Ha azt kérdezed, mi kéne nagyon, hát ez. Kétféle értelemben is. Egyrészt abban a közvetlenebb értelemben, hogy többet kéne foglalkozni, olyan alapvető skillekkel, mint a víztisztítás vagy a tűzgyújtás, betegápolás orvos nélkül stb. Másrészt -- és szerintem ez a fontosabb -- többet kéne foglalkozni azzal, hogy mi a fontos, és mi az, ami nem számít. Ez viszont a műveltséggel függ össze. #noirony

Összeomlások

Tizenöt éven belül összeomlik a civilizáció, plusz jövőre nyelvvizsga kell a felvételihez. Most komolyan, miről beszélünk?

Edit néni

#kapitányom

Amikor Edit néni először jött be, hogy magyarórát tartson, az osztályt elfogta az ellenállhatatlan röhögés. Annyira nem tudtuk abbahagyni, hogy idegességében valami felmérő dolgozatot íratott velünk. Pár hét múlva már senki nem értette, mit találtunk benne annyira komikusnak. én ma sem értem.

Nem volt korszerű tanár. Négy évig előadásokat tartott nekünk, és abból feleltetett. Egy csomó füzetet teleírtam. Elmesélt egy sor regényt, ezek feladatként rögzültek bennem. Azt hiszem, egy életre meghatározta, hogy nézzek egy irodalmi műre.

Amikor válságban volt az osztály, és senki nem merte szóba hozni, hogy mi történt, ő egyszerűen elkezdett beszélni róla. És kérdezni minket. Szünetben köré gyűlt az osztály. Különben nem szokott beszélgetni velünk.

Negyedikben, érettségi előtt házi dolgozatot kellett írni egy kortárs regényről. Megírtam határidőre, de otthon felejtettem. "Akkor iskola után hazamész, és behozod" – mondta Edit néni. Ebben maradtunk, örültem is neki, hogy bizonyíthatom, tényleg elkészült. Aztán a menzán, amikor sorban álltam, váratlanul odalépett hozzám. "Imre, ha esetleg nem készült el a dolgozat, nincs semmi baj, behozod később." Ez az empátiabomba mind a mai napig meghatározza pedagógiai gondolkodásomat.

Ez a poszt dr. Alszeghy Zsoltné dr. Tési Editről (1922.11.05 – 2006.01.08), a Veres Pálné Gimnázium magyar-latin szakos tanáráról szól.

A nevelési célról

(Vigyázat, spekulatív szöveg, idegen szavakkal stb.)
Mi a nevelés? c. írásomban olyasmit írtam, hogy a nevelés nem tevékenység, hanem viszony, és ezért nem is teleologikus, azaz nem célokat valósít meg. (Miközben persze vannak pedagógiai tevékenységek: oktatás, tanítás, szoktatás, fejlesztés stb., és ezeknek nyilvánvalóan van is céljuk.) Ez marhaságnak tűnhet, mert ha csak azt mondjuk, hogy jót akarunk a másiknak, már az is cél, mindenesetre valamiféle intencionalitás van benne. Csakhogy nevelési célon klasszikusan nem ilyesmit szoktak érteni, hanem inkább olyat, hogy kigondolom, milyen legyen a növendék, és arrafelé alakítom. Érdemes ilyenkor az embernek megnézni, milyen, amikor ténylegesen nevel Hát az én esetemben ilyen helyzet volt a lányaimmal (ma már felnőttek). Volt nekem elképzelésem arról, hogy milyenek lesznek, de azt hiszem, soha nem alakítottuk úgy a helyzeteket, hogy ilyen módon hassunk rájuk. Inkább az számított, hogy helyzetbe hozzuk őket, hogy szabadon dönthessenek. És egyáltalán nem olyanok lettek, amilyeneknek kigondoltuk/kigondoltam, és még azt se mondhatom, hogy mindent jól csináltam, vagy akár alapvetően meg lennék elégedve a saját nevelői mivoltommal ebben a dologban. De amit elmondhatok: hogy büszke vagyok rájuk, mert klassz emberek lettek. Azt hiszem, ez a nevelés.