Három nővér

Megnéztem a Három nővért az Örkényben. Hát nem tudom megítélni: maga a darab ennyire mélydepressziós vagy csak ez a produkció. Akik eleve hajlamosak az emberi létezést totálisan kilátástalannak látni, esetleg az öngyilkosság tervét fontolgatják, semmiképpen ne nézzék meg. (Az előadás szerintem kitűnő.)

Megint a hitről

Hívőnek lenni azt jelenti: felismerjük, hogy nem tudunk semmit.

És ezért elfogadunk egy vezetőt, és rábízzuk magunkat.

Aki világít nekünk a sötétségben.

A hit világossága nem azt jelenti, hogy elmúlt a sötétség.

Csak azt, hogy a sötétségben lobog egy fáklya.

És így láthatjuk, hogy sötétség vesz körül bennünket.

És nem tudjuk, hogy jó irányba megyünk-e, de bízunk a vezetőnkben, mert mit is tehetnénk mást?

A hívő ugyanabban a sötétségben bolyong, mint aki nem hisz.

Nem látja jobban az utat, csak bízik benne, hogy az jó felé vezet.

Nem gondolhatja különbnek magát annál, aki nem hisz: ő ezt választotta, a másik pedig azt. A helyes út: rejtély.

A hívő ember vezetőt választott magának. Éppúgy, mint aki másban hisz.

Nem gondolhatja különbnek magát annál, aki másban hisz: ő ezt választotta, a másik pedig azt. A helyes út: rejtély.

A fáklya fénye pedig nagyjából ugyanazt mutatja minden hívőnek: szeretni kell.

Megint egy félreolvasás

Az Athenaeum fejlécén notóriusan azt olvasom, hogy "áltudományi folyóirat" (államtudományi, persze). Pedig esküszöm, hogy nagyon tisztelem őket. :)

Hát ez van...

Kis tanítványok a szomszéd szobában.
– Zsóka néni! Ő a férjed?
– Igen.
– Ja.. Furcsán néz ki...

A választási politizálás vége

Teljesen igazuk van mindazoknak, akik azt mondják, hogy a magyar demokratikus erők leszerepeltek, bénának és morálisan gyengének bizonyultak, ma is csak szerencsétlenkednek, stb. Ez mind igaz. De ha csak ezt hangsúlyozzuk, nem látjuk meg, hogy mennyire nagy a baj. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy majd jön egy daliás és hiteles legény vagy leány, minden jóérzésű ember őt támogatja, és akkor majd Orbán fejvesztetten menekül. A helyzet azonban rosszabb. A helyzet az, hogy nincs demokrácia, és nincs többpártrendszer (azaz: nincs több párt). És nem azért, mert ügyetlenek voltunk (persze azok voltunk), hanem azért, mert egy tudatos politika felszámolta őket. A kormány médiamonopóliumára támaszkodva sikeresen démonizálta Gyurcsányt és a "liberalizmust", ez vezetett az MSZP széthullásához, teljesen életképtelen álpártok alakulásához. A demokratikus pártok elhiteltelenedése nélkül természetesen Orbánnak sokkal nehezebb dolga lett volna. De nem ez volt-e a helyzet a Rákosi-diktatúra kialakulásának idején is? Mégsem mondjuk, hogy a kisgazdák maguknak köszönhetik a bukásukat. Mindenesetre a választási politizálás kora lejárt, úgyhogy kevés unalmasabb kérdés van, mint hogy ki legyen az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Én örülök, hogy nem Andor lesz, hanem egy érdektelenebb ember, mert aki ezt elvállalja, az 18-ban bizonyosan végleg el fog használódni.

A király meztelen

– A király meztelen – kiáltott fel egy gyerek.
– Igen, meztelen vagyok – mondta a király. – Lám, ennek az ártatlan gyermeknek volt bátorsága kimondani. Ideje, hogy végre tabuk nélkül beszéljünk erről: mától mindenki járjon meztelenül, végül is az a normális.

A lányok

Ranschburg Jenő egy öreg kori előadásában azon morfondírozik, hogy a nők ellen nehezebben szánjuk rá magunkat az agresszióra, mint a férfiak ellen, ezt kísérleti úton is kimutatták, és hogy ez milyen különös. Akkor is így van ez, ha az agresszor férfi, meg akkor is, ha az agresszor nő. Különös valóban. A profi Léonnak is alapelve volt, hogy nők és gyerekek kinyírását nem vállalja. Úgy állunk a jelenség előtt, mint Karinthy kiskamasza A lányok című novellában, csak ez a felnőtt változat. Nem tudom, mért van ez, és azt sem tudom, hogy jól van-e. Csak azért gondolom, hogy igen, mert mindig csak a legszörnyűbb gazemberek azok, akik szögre akasztják ezt az elvet.