– Jó napot kívánok! Mit tudna ajánlani kezdő szivarozónak?
– Mindenképpen dominikait. Önről van szó?
– Hát ööö, igen.
– Még egyáltalán nem próbálkozott szivarral?
– Nem.
– Szivarkát sem szívott?
– Nem.
– Akkor mindenképpen szivarkával kell kezdeni, hogy hozzászokjon a füsthöz, a nikotinhoz. Cigarettázott előtte?
– Nem.
– Az viszont jó, mert nincs hozzászokva, hogy letüdőzze. Vegyen egy doboz ... márkájú szivarkát, az tíz szál, ha azt elszívta, meg lehet próbálkozni egy dominikai szivarral, aztán fokozatosan az erősebbekkel. Lehet mindjárt az erőssel kezdeni, de aztán jön a rosszullét, hányás.
Életem első szivarkáját egyedül szívtam el a kertben a virágokat bámulva a bokrokon, és a virágokat kóstolgató rovarok zümmögését hallgatva. Nem volt rossz, az íze jobban emlékeztetett a pipáéra, mint a cigarettáéra, bár mindkettőt kb. 35 éve kóstoltam utoljára. A furcsa, de nem kellemetlen aromák megmaradtak a szájban, még másnap reggel is elő-előkúsztak. Meglátjuk.
(A szivarkás dobozon kötelező figyelmeztetésként ez áll: "A dohányosok gyermekei körében nagyobb a dohányzás valószínűsége." Hát nálunk fordítva van: a dohányos gyermekek körében nagyobb a valószínűsége annak, hogy apa is elkezd dohányozni.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése