Csak ma jöttem rá, mit is jelent, amikor mindenki meghal, aki a gyerekkorom környezetét alkotta: a szüleim, a testvéreim, a nagybátyám, a nagynéném, az unokatesóm (egy unokatesóm, akivel mindig lazább volt a kapcsolatom, él még, Isten éltesse sokáig). Szóval senki nincs már, aki emlékezne arra a világra. Maradtak az én emlékeim, de nincs kitől kérdeznem, ezek az emlékek már örökre szubjektívak maradnak, ameddig megmaradnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése